Gubancot okozhat a baleseti adó

Szerdáig kell befizetniük az autósoknak a kötelező biztosítás első idei részletét és az az utáni 30 százalékos adót. Aki kevesebbet utal, vagy a csoportos beszedési megbízásnál túl alacsonyra állította be a limitet, annak könnyen megszűnhet a biztosítása.

Még két napjuk van azoknak az autósoknak, akiknek január 1-jei fordulónappal szól a kötelező biztosításuk, de még nem fizették be az első idei díjrészletet, hogy fizetési kötelezettségüknek eleget tegyenek. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztosító akkor is helytáll, vagyis az okozott kárt megtéríti, ha balesetet okoz az eddig még nem fizető autós, mert az első díjrészlet fizetésére 60 napot ad a törvény.

Idén annyival bonyolultabb a történet, hogy január 1-jétől már baleseti adót is kell fizetni. Ez a teher a kgfb-díj 30 százaléka, legfeljebb napi 83, azaz idén évi 30 378 forint, és a baleseti adót ugyanolyan ütemezésben kell leróni, mint a biztosítási díjat. Ugyan mindkettőt a biztosító számlájára kell utalni, de az adót a biztosító továbbutalja az államkasszába.

Előfordulhat, hogy az autó üzembentartója vagy a tulajdonosa kevesebbet utal vagy fizet be csekken, mint ami a díj és az adó összege. Ilyenkor az állam elsőbbséget élvez: a biztosítónak úgy kell kezelnie a hozzá beérkezett összeget, hogy abból levonja az adónak megfelelő összeget, azt továbbutalja az államkasszába, és a fennmaradó összeget számítja be a kgfb-díjba. Egy negyedéves díjfizetést vállaló, évi 20 ezer forintos kgfb-díjra szerződőnek most 5 ezer forintos díjrészletet és 1500 forintos adórészletet kell fizetnie. Ha csak összesen 5 ezer forintot fizet, akkor a biztosító úgy tekinti, hogy az első negyedévre vonatkozó díj csak részlegesen teljesült, így a biztosító cég kockázatvállalása addig tart, amíg a három hónapra számított 5 ezer forintból a 3500 forint tart - vagyis valamikor március első napjaiban megszűnik a szerződés.

Annál az autósnál, amelyik már fizetett, elvileg időben kiderül, hogy a kelleténél kevesebbet utalt a biztosítónak, mert utóbbi levélben értesíti a díjhátralékról. Ekkor még van ideje, hogy a hátralékát rendezze. Aki azonban az utolsó napokra hagyta az első részlet fizetését, annál lehet, hogy időben már nem is derül ki a tévedés, ezért már csak egy olyan levelet kap 15 napon belül, hogy a szerződése megszűnt. Ekkor a törvény azt írja elő, hogy vissza kell mennie a biztosítóhoz, amelyikkel a megszűnt szerződést kötötte, vagyis új szerződést kell kötnie (a múltjában viszont ott áll majd, hogy díjnemfizetés miatt megszűnt a szerződése). Arra az időszakra azonban, amelyikre nem volt kgfb-díjfizetés, úgynevezett fedezetlenségi díjat és az után is baleseti adót kell fizetni. (A fedezetlenségi díj összege magasabb, mint a kgfb-díj, a Mabisz idei tarifája alapján naponta 270-560 forint attól függően, hogy milyen teljesítményű a gépkocsi.)

Bár a biztosítók nagy része egyetlen csekket küldött ki az ügyfeleknek, az azon szereplő összeg pedig a díjat és az adót is tartalmazza, de volt olyan is, hogy két csekket kaptak az autósok. Aki figyelmetlen volt, annál előfordulhat, hogy csak az egyiket, a díjat fizette be. Nála ugyanaz a probléma és a megoldási lehetőség is, mint a fenti esetben.

Az új nyilvántartó rendszer nem működik flottul

Tavaly év közepén lépett életbe az új bónusz-malusz szabályozás, amely szerint a gépjárművek üzembentartóinak bónusz-malusz besorolását a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) kezeli és tartja nyilván. Az új rendszer igazi tesztelésére, "csúcsra járatására" a tavaly év végi biztosítóváltáskor került sor. Nem zárható ki, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos 60 napos türelmi idő lejártakor még lesznek olyan ügyfelek, akik a tavalyi kampányban biztosítót váltottak, de a korábbi biztosítójuknál elért bónusz fokozatukat valamilyen okból eddig még nem sikerült felvinni a KKNYR-rendszerbe. Így az "új", választott biztosító a rendelet előírásai szerint kénytelen az ügyfél által közölt besorolás helyett A0 fokozatra módosítani az ügyfél besorolását - ismerteti a Mabisz. A szövetség hangsúlyozza: az ügyfelek ilyen okok miatt nem veszíthetik el bónuszfokozatukat. A jogszabály kimondja, hogy az autósok a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre - bónuszfokozatra - jogosultak. A Mabisz a probléma megnyugtató kezelése érdekében kikérte a rendeletet kiadó Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását, amely megerősítette a fenti jogszabály-értelmezést.

Mindezek alapján a biztosítók és szövetségük szeretné az ügyfelek együttműködését kérni annak érdekében, hogy az adatok megnyugtató módon bekerüljenek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerbe. Ha tehát az "új", választott biztosítójuk kéri, hogy az adataik tisztázása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a "régi", korábbi biztosítójukkal, akkor ezt minél előbb tegyék meg a mielőbbi megnyugtató megoldás érdekében. A biztosítóknak ugyanis a szigorú titoktartási szabályok nem engedik meg, hogy egymás között kicserélve ezeket az adatokat, maguk hajtsák végre a javítást. Ha azonban a "régi" biztosító a helyes, korrigált adatokat felviszi a rendszerbe, az "új" biztosító ezek alapján - a minisztérium állásfoglalása alapján - visszamenőlegesen is jogosult a valós bónusz-osztályba sorolni az autóst.

Nagyobb probléma lehet abból, ha csoportos beszedési megbízással történik a biztosító felé a fizetési kötelezettség teljesítése, de a limitet úgy állította be a bankszámla tulajdonosa, hogy az kevesebb, mint a kgfb-díj és a baleseti adó összege. (Ennek oka lehet például, hogy az autós a limit megadásakor még nem számolt a bőven a biztosítási kampány idején tárgyalt, és jóval annak lezárulta után életbe lépett adóval.) Ekkor a bank egy fillért sem emel le a számláról, arról külön nem is értesíti a számlatulajdonost, aki csak utólag, a számlalevél átnézése után veheti észre, hogy nem fizetett. Így sokáig annak a tudatában van az autós, hogy minden rendben van, de egyszer csak derült égből villámcsapásként éri őt a biztosítónak a szerződés megszűnéséről szóló levele.

Azoknak is gubancot okozhat a baleseti adó, akiknek a fordulónapjuk nem január 1-jén van, hanem a biztosítási évük már tavaly év közben elkezdődött. Rájuk is vonatkozik a baleseti adó, annak összege attól függ, hogy a biztosítási év mekkora része esik 2012-re. Nekik akkor kell először baleseti adót vagy annak első részletét fizetniük, amikor az idénre eső első díjrészletet fizetik.