Durva csatazajban vonult vissza az agrárállamtitkár

A kormányzatot is megosztó, mélyülő konfliktus áll az agrárállamtitkár januári lemondása és nyilvános panaszkodása mögött az [origo]-nak nyilatkozók szerint. A háború a nagybirtokosok és a családi gazdálkodás támogatói között dúl. Tétje nem egyszerűen a pénzszerzés, hanem az egyre értékesebbé váló erőforrások ellenőrzése is.

Világosan érzékelhető, hogy a Fideszen, illetve a pártot támogató csoportokon belül erős a nagyüzemi lobbi, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára feladta - egybehangzóan ezt mondta az [origo]-nak több, az agrárszektort jól ismerő, a minisztérium működésének bizonyos területeire is rálátó forrás arról, hogy milyen konfliktus húzódhat meg Ángyán József államtitkár januári lemondása mögött.

Hétfőn került nyilvánosságra Ángyán levele, amelyet az őt támogató civil szervezeteknek írt távozásának okairól. A Greenfo.hu-n megjelent levélben az áll: elfogyott körülötte a levegő a nemzeti vidékstratégia kialakítása során, mert az általa támogatott programmal szemben "mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok [...] maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-esek, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre".

Ángyán azt írta, megpróbálta a problémáit Orbán Viktor elé tárni, és hónapokig próbált a kormányfőtől személyes találkozót kérni, de nem kapott lehetőséget. Januárban, miután az államtitkár felajánlotta lemondását, több, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet nyílt levelet írt a miniszterelnöknek. Azt kérték, hogy a kormányfő ne fogadja el Ángyán lemondását.

Bot a küllők közé

Az államtitkár lemondásának közvetlen kiváltó oka az [origo]-t tájékoztató források szerint az volt, hogy a megkérdezése nélkül egyszerre felmentettek a minisztériumban majdnem egy tucatnyi olyan munkatársat, akiknek többségére a munkája során támaszkodott. Ezzel lehetetlenült el végképp a helyzete, de már sokkal korábban érződött, hogy nehezen tudja keresztülvinni az elképzeléseit.

Az Ángyán József által képviselt koncepció egyik sarokpontja, hogy a nagyüzemek mellett létrejöjjön és megerősödjön minél több családi gazdaság, amelyek az ökológiailag fenntartható működést is szem előtt tartják - mondta az [origo]-nak Zlinszky János ökológus, jogász, egyetemi oktató, akit még Ángyán József kért fel helyettes államtitkárnak, és a lemondásról értesülve végül nem fogadta el a felkínált pozíciót (a miniszterelnök egy adminisztrációs hiba miatt később mégis kinevezte őt, a tévedést azóta javították).

Az államtitkár vezetésével tavaly véglegesített vidékfejlesztési stratégia egyik fókusza a családi gazdaságok támogatása. Zlinszky szerint ez egyrészt azért lenne fontos, mert egy, a nagyüzemi gazdálkodás melletti alternatíva több lábon állóvá, összességében életképesebbé tenné a magyar mezőgazdaságot, valamint azért, mert az ökológiai szempontok figyelembe vételével hosszú távon jobban lehet gazdálkodni az erőforrásokkal.

"A stratégia széles társadalmi egyeztetés eredménye, nagy az elfogadottsága a szakmai műhelyekben, ehhez képest már önmagában az is jelzi a kormányzaton belüli ellenállást, hogy még mindig nem emelkedett sem kormányhatározat, sem törvény rangjára" - állította Zlinszky János. Szerinte akkor látszott, hogy valakik próbálnak "botot dugni a küllők közé", amikor tavaly augusztusban elküldték a tárcától Rieger Lászlót, a stratégia megalkotásáért felelős főosztályvezetőt.

Törés van a kormányzaton belül

A családi gazdaságok megerősítésével versengő szemlélet a nagyüzemi gazdaságoké, melyek azzal érvelnek, hogy költséghatékonyságuk révén sokkal inkább megállják a helyüket a piaci versenyben, mint a kisebbek.

Az [origo]-nak nyilatkozó, a téma érzékenysége miatt nevük elhallgatását kérő források szerint ez a kör képes érvényesíteni befolyását a kormányban. "Kétségkívül van egy ilyen törés a kormányzaton belül" - ismerte el kérdésünkre egy nem a VM-ben dolgozó, szintén név nélkül megszólaló helyettes államtitkár, aki szerint a tárcaközi értekezleteken gyakran felbukkanó téma a vidékfejlesztési tárcánál zajló hatalmi harc. Az [origo] által erről hétfőn, a parlamentben megkérdezett fideszes szakpolitikusok kitértek az érdemi nyilatkozat elől, de annyit elmondtak, hogy nem érzékelik a nagyüzemi-kisbirtokos ellentétet a kormányon belül. Többen annyit hozzátettek, hogy nagy- és kisbirtokra egyaránt szükség van.

A Vidékfejlesztési Minisztérium keddi közleménye kiáll Ángyán elképzelése mellett. A minisztérium szerint Ángyán a minisztérium vezetőinek nem indokolta meg lemondását, "távozásával a kormány birtokpolitikája, valamint a hosszú távra szóló vidékstratégia nem változik. A kormányprogramban is világossá tettük, hogy nem a gigantikus méretű, alapanyagot termelő mezőgazdasági vállalkozások érdekeit képviseljük, hanem - az európai modellt követve - a működőképes családi és egyéni gazdaságokat".

A kormányzaton belüli bizonytalanságra utal ugyanakkor már a nagyszabású vidékfejlesztési tervek kuszasága is. A kormány Nemzeti Vidékstratégia (két rész: tézisek és alapvetés) és Darányi Ignác-terv (pdf) néven alkotott meg két programot: az első a stratégiai tervezés dokumentuma, a második a végrehajtásé. A Kormány.hu-n az olvasható, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium "véglegesítette" a 2020-ig szóló vidékstratégiát, ugyanakkor a dokumentum a kormány elé nem került.

Ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elindította a Darányi Ignác-tervet, mely 2013-ig 300 milliárd forint uniós pénzt biztosít a vidék fejlesztésére. A két dokumentum közt eltolódott a hangsúly. A Vidékstratégia a nagybirtokos termelést több szempontból támadja, például hogy negyedannyi embert foglalkoztat, mint a kisgazdaságok, vagy épp a gyors nyereség elérésére törve kimeríti a földet. A családi vállalkozásokról azt írja: "a tájak eltérő természeti adottságaihoz és gazdálkodási tradícióihoz alkalmazkodó, életképes mezőgazdaság az egyéni vagy családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épül".

A Darányi Ignác-terv ezzel szemben, bár szükségesnek írja le a helyi gazdálkodók megerősítését, már egészen másként fogalmaz. "Minden vállalkozásnak - legyen az kis-, közepes vagy nagyüzem - megvan a maga helye és szerepe" - olvasható a Darányi-terv kiadványában. A 2012 első félévére kiírt pályázatok pedig nem koncentrálnak kizárólag a kisbirtokokra. A mezőgazdasági termékek értéknövelésére kiírt pályázaton maximum százmillió forint nyerhető, és a lehetséges pályázók között a nagyvállalatokat is feltüntették.

Raskó György agrárvállalkozó a nagyüzemi termelés mellett, a kisbirtokok ellen érvelve az ATV-ben hétfőn azt mondta, Ángyán József "országos méretű szabadtéri skanzent szeretett volna csinálni". "Az Ángyán-féle, rokonszenvesnek tűnő koncepcióval az a gond, hogy a piaci realitásokat tudomásul nem vevő mezőgazdasági stratégia nálunk nem járható út. Tompítani lehet a piaci folyamatokat, de szembemenni velük nem érdemes. Az a kérdés, ki alkalmas piaci szereplőnek" - mondta az [origo] megkeresésére a kisbirtok-nagybirtok vitáról Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa, az előző kormány szakállamtitkára.

Pártfüggetlen nagykutyák

Farkas István, az Ángyán mellett kiálló Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezetője szerint attól félnek a kis gazdaságok, hogy nagybirtokrendszer alakul. A szervezet Ángyánhoz fűződő szoros kapcsolatát jelzi, hogy az elnökségében van az a Gergely Erzsébet, aki együtt dolgozott az államtitkárral a kormányban, és kirúgása közvetlenül hozzájárult Ángyán lemondásához. "El kell dönteni, melyik irányba fejlődjön a magyar mezőgazdaság, jelenleg különböző elképzelések csapnak össze" - írta le Farkas István az államtitkár lemondása körüli légkört.

"Az eltelt másfél évben világossá vált, hogy a deklarált szándékok és a végrehajtás között nagy a szakadék" - mondta az [origo]-nak az egyik megyei agrárkamara elnöke. Az elvek és a gyakorlat összekuszálódását mutatja a nagyszabású tervek körüli ellentmondás is. Példákat is sorolt arra, hogyan torzítja el az eredeti akaratot a végrehajtás.

Ángyán József (a középső sorban balra), már csak egyszerű képviselőként

Szerinte az állami földek bérletére kiírt pályázatok esetében a mérethatárt nem a családi gazdaság törvényben meghatározott méretének megfelelő 300, hanem 1200 hektárban szabták meg (erről bővebben lásd keretes írásunkat). "Abban sincs változás, hogy a területeket tömbösítve írták ki a pályázatokat, és abban sem, hogy a támogatások nagy részét a nagyüzemek kapják. A kormányváltáskor mindkettő megváltoztatását megígérték, de nem történt semmi, ami azért nem meglepő, mert a nagyüzemi érdekkör pártfüggetlen" - tette hozzá az elnök.

A jövőért megy a harc

A vita tétje, hogy "merre indul tovább a magyar vidék" - mondta az [origo]-nak Ács Sándorné, a 2005-ben párttá alakult Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja (az Élőlánc az egyik olyan szervezet, amely kiállt Ángyán József mellett, arra kérve a miniszterelnököt, hogy tartsa a kormányban az államtitkárt). A következő években ugyanis nagy horderejű változások várhatók a mezőgazdaságban. Például 2014-ben megnyílik a magyar földpiac, vagyis az Európai Unión belül szabadon lehet majd földet értékesíteni.

Magyarország számára stratégiai jelentőségű kérdés, hogy a föld és a vízbázis hazai kézben maradjon, mert a jövő háborúit ezekért fogják vívni - jelentette ki Ács Sándorné. Ezt az érvet Orbán Viktor miniszterelnök is említette már: a Darányi-terv bemutatóján mondta azt, hogy a termőföldért vívott háború eszköze Magyarország leminősítése. Ács szerint Ángyán elengedése azt mutatja, hogy a kormányzat kihátrált elképzelései mögül.

Megkerestük Ángyán Józsefet is, de azt mondta, nem akar nyilatkozni az ügyben.

Problémás földbérleti pályázatok

A Nemzeti Földalapból 65 ezer hektárt oszt ki pályázat útján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A pályázatok elvileg a családi gazdaságokat erősítenék meg, de a kiírást végül úgy alakították, hogy a nagyobb birtokoknak kedvezzen. Eredetileg 300 hektár lett volna az a területhatár, amely fölött nem indulhatna gazdálkodó a pályázaton, a tendereken azonban 1200 hektáros határt húztak meg. A megnégyszerezett területhatár aligha támasztja alá a családi birtokok megerősítésének célját.

Az is nehezen magyarázható feltétel, hogy a pályázatokon előírják, hogy a megszerzett területen állattartást kell kezdeményezni. Így azokat a növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat is állattartásra kényszerítenék, akik sohasem foglalkoztak haszonállatokkal, és nem is értenek hozzá. Fazekas Sándor agrárminiszter a múlt hét kedden a piaci igényekre hivatkozva mondta azt, hogy az állattartást és a növénytermesztést egyensúlyba kell hozni.

Az NFA pályázataival kapcsolatban az is probléma, hogy noha a mezőgazdasági munkák a jó idő kezdetével, feltehetően már márciusban elkezdődhetnének, a szervezet még csak az összterület felét hirdette meg.