Aláírták az uniós pénzügyi paktumot

Az Európai Unió 25 tagállama aláírta a nagyobb költségvetési fegyelmet biztosító pénzügyi paktumot, amelytől többek között az euró megerősödését várják, valamint azt, hogy azért ne veszélyeztesse a növekedést. Magyarország is aláírta a megállapodást, de az abban foglaltak csak akkor fognak rá vonatkozni, ha csatlakozott az eurózónához. Orbán Viktor kormányfő azt mondta, az aláíráskor hosszú idő után először látott kisimult arcú miniszterelnököket.

Aláírták pénteken 25 európai uniós tagállam, köztük Magyarország vezetői az EU új szerződését, amely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. A brüsszeli aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta, hogy olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt.

Az aláírás az EU csütörtök-pénteki csúcstalálkozójának eredménye, a paktumhoz csak Csehország és Nagy-Britannia nem csatlakozott. A pénzügyi paktumot magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki már korábban közölte, hogy a szerződés Magyarországra csak az után vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához.

Forrás: AFP/Jean-Christophe Verhagen

Merkel, Barroso, Rompuy a csúcstalálkozón

Kisimult arcú miniszterelnökök

Orbán Viktor a kétnapos csúcstalálkozó és az aláírási ceremónia utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hosszú hónapok óta először lehetett "kisimult arcú miniszterelnököket, bizakodó tekinteteket látni".

A bizakodás hátterében szerint egy, főként az Európai Központi Bank által folytatott radikálisan új gazdaságpolitika áll, amely immár egéyrtelműen kiáll amellett, hogy a bajból a növekedés serkentésének segítségével lehet kilábalni. "A jegybank úgy akar stabilitást teremteni, hogy közben folyamatosan nagy összegben teremt forrásokat a növekedéshez" - fogalmazott. Ez a politika és a pénzügyi paktum alkalmas a bizalom visszaállítására. A paktum "azt a benyomást keltheti a világban, hogy az európai országok együtt cselekvőképesek".

Orbán szerint Magyarország jól tette, hogy aláírta a paktumot, aminek a tartalma "egybevág azzal, amit otthon művelünk". Hozzátette, a paktum európai gazdasági fordulatot jelent, és egy egybeesik a magyar gazdaságpolitika irányával, vagyis a növekedés serkentésének az igányával a stabilitás fenntartása mellett.

Adósságplafon az európai alkotmányokba

A költségvetési paktum célja az 1993-tól élő maastrichti kritériumok szigorúbb betartatása, vagyis a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása, a 60 százalék alá csökkenő deficit és a leszorított infláció. A paktum aláírói nem hozhatnak olyan törvényeket, amelyek ezeket megsértik, és automatikus büntetés jár a szabály megszegőinek. Az Európai Bizottság szorosabban ellenőrizheti a tagállamok költségvetését, de az összehangolt adópolitika az eredeti tervekből végül kikerült. A legmagasabb szinten épül be a nemzeti jogszabályokba az adósságplafon, az aláírók ugyanis az alkotmányban vagy azzal egyenértékű szinten fogják szabályozni az államadósság legmagasabb szintjét.

A nem eurót használó tagállamok, amelyek aláírták a szerződést, meghívást kapnak az európai költségvetési felügyelet szabályainak kialakításához, vagyis az eurózónához való csatlakozáskor egy olyan rendszerbe lépnek be, amelynek a kialakításához maguk is hozzájárultak. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az eurózóna szerkezetéről és versenyképességi kérdésekről szóló eurózóna-csúcstalálkozókra a zónán kívüli tagállamok is eljöhetnének. A paktumról itt olvashat részletesebben.

Magyarország először elutasító volt a költségvetések uniós szintű összehangolásával kapcsolatban. Orbán Viktor tavaly decemberi megnyilatkozásaiból először úgy tűnt, hogy a britekkel együtt elutasította a csatlakozást, majd kiderült, hogy a kormány csak halogatja a döntést a parlamentre várva. Orbán december 15-én azt mondta, hogy Magyarország nem kíván csatlakozni semmilyen megállapodáshoz, amely adóharmonizációs lépéseket tartalmaz, a kormány nem hajlandó feladni az önálló magyar adópolitikát.

Orbánnak két gondja volt, egyrészt nem értett egyet azzal, hogy a csatlakozó országok az alkotmányukban szabályozzák az államadósság legmagasabb szintjét, de végül a kérdés kikerülésével inkább a paktum elfogadását javasolta a magyar parlamentnek. A másik kifogása az volt, hogy az eurózónán kívüli országoknak is kötelező lesz csatlakozni, de később ebben a kérdésben is kompromisszum született. Orbán szerint a magyar diplomáciának sikerült elérnie az ország számára kedvező feltételeket. A magyar álláspont változásairól bővebben itt olvashat.