Nem áll rendelkezésre kellő idő a megalapozott döntés meghozatalához, ezért az ombudsman azzal a kéréssel fordult a nemzetgazdasági tárcához, hogy a hamarosan lejáró határidőt soron kívül hosszabbítsák meg. Így reagált Szabó Máté azok panaszára, akiknek március 31-ig határozniuk kellene, hogy a magánnyugdíjpénztárból visszalépnek-e a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
Több magán-nyugdíjpénztári tag az alapvető jogok biztosának küldött beadványában kifogásolta, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. mellékletében meghatározott képlet alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok 2012. január 1-től a társadalombiztosítási nyugellátásuk összegének 75 százalékára jogosultak, annak ellenére, hogy tagdíj helyett nyugdíjjárulékot fizetnek.
A beadványozók szerint emellett egymásnak ellentmondanak a hivatkozott jogszabály rendelkezései és a sajtóban megjelent közlemények. Az NGM szerint teljes nyugdíj jár majd mindenkinek, miközben a hatályos törvények nem egyértelműek, és az következhet belőlük, hogy aki magánpénztár tag marad, csak 75 százalékos nyugdíjat kap. A pénztártagok szerint ebben a jogi bizonytalanságban nem tudnak kellően megalapozott döntést hozni, hogy 2012. március 31-éig visszalépjenek-e a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
Szabó Máté ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz fordult, hogy tisztázza a kérdést. A minisztérium levélben erősítette meg, amit korábban az NGM az [origo]-val is közölt, hogy "a felmerült félreértések elkerülése érdekében a közeljövőben várható a számítás részletszabályainak pontosítása a tavalyi év végi törvénymódosításhoz kapcsolódóan".
A Nefmi hozzátette, "hogy 2012. január 1-től megszűnt a kötelező tagdíjfizetés, minden biztosított az állami nyugdíjpillérbe fizet nyugdíjjárulékot. Ezért erre az időszakra az általános szabályokat kell alkalmazni, a magánnyugdíjpénztárban maradó tagoknak is teljes állami nyugdíj jár az általános szabályok szerint."
Szabó Máté ombudsman az idézett válaszban foglaltak alapján rámutatott arra, hogy a kialakult helyzet következtében nem áll rendelkezésre kellő idő a megalapozott döntés meghozatalához, ezért azzal a kéréssel fordult a nemzetgazdasági tárcához, hogy a lejáró határidőt soron kívül hosszabbítsák meg.