Kriplit csinálnak belőlünk - görögök az adósságkezelésről

Agyhalottnak tartják saját politikusaikat, és értelmetlennek nevezik az Európai Unió által rájuk kényszerített lépéseket az [origo]-nak nyilatkozó görögök, akik dacára az ország megmentését célzó adósságcsere lezárulásának, semmi jóban nem bíznak. Van, aki szerint előbb-utóbb úgyis kidobják Görögországot az euróövezetből, van, aki az '50-es évek Albániáját várja, de azért akad olyan is, aki szerint a nap mindig sütni fog, és már ez is elég.

Nehéz megítélni, hogy saját vezetőikre vagy az európai döntéshozókra dühösebbek-e azok az athéni harmincasok, akik az [origo] megkeresésére az elmúlt két hétben több levélváltás során fejtették ki véleményüket a görög adósságprobléma kezeléséről. (Néhányan közülük tavaly is leírták véleményüket az [origo]-nak a görög válságkezelésről.)

Athéni fiatalok

"A politikusaink agyhalottak. Ők feketítették be mostanra az egész világon Görögországot. De az is lehet, hogy hiába lennének új, tiszta és tehetséges politikusaink, a jelenlegi játékszabályok keretei között ők sem tudnának mit csinálni. Ezt kellene megértenie a legtöbb európainak. Harcolunk azért, hogy megváltoztassuk a korrupt szisztémákat, miközben szinte senki sem próbálja megváltoztatni a globális gazdasági rendszert, amely a helyzetet előidézte" - írta a 35 éves Eliasz.

A válság elől saját szoftverfejlesztő vállalkozásába menekülő athéni fiatalember meggyőződése, hogy hiába minden uniós erőfeszítés és mentőcsomag, Görögországot egyszer csak ki fogják dobni az euróövezetből. "Aztán majd a többi gyenge vagy problémás ország is követ minket" - jegyzi meg, hozzátéve, hogy szerinte amúgy a németek csak teszik a dolgukat. "Megpróbálják kontrollálni a folyamatokat a saját feltételeik szerint. Csak az a baj, hogy az ő feltételeik egyre mélyebb gödörbe taszítják Görögországot. A megszorítások sehová sem vezetnek. Újra kell építeni a gazdaságot, a növekedést kell beindítani" - vallja.

Az állam egyáltalán nem működik

Eliasz úgy látja, az EU és az IMF rossz úton jár. Szerinte úgy próbálják új alapokra helyezni a görög gazdaságot, hogy közben azokat büntetik, akik semmi rosszat nem csináltak. "Az embernek olyan érzése támad, hogy Görögországból kriplit akarnak csinálni azért, hogy kedvükre manipulálhassák" - jegyzi meg.

Önkritikusabban látja a helyzetet a 37 éves Michael. "Valószínűleg a kisebbséghez tartozom, de azt gondolom, hogy magunkat hibáztathatjuk a kialakult helyzetért. Nem Németország vagy Angela Merkel tehet arról, hogy Görögországban az állam egyáltalán nem működik. Mindenki azt csinál, amit akar, a politikusok többsége pedig csak azt nézi, hogyan tartsa meg a helyét a parlamentben" - írta az athéni reklámszakember, hozzátéve, egyébként őt most mindez kevésbé izgatja, mert heteken belül megszületik az első gyereke.

Abban mindegyik nyilatkozónk egyetértett, hogy a görögök mindennapi élete egyre nehezebb, és az elmúlt hónapok újabb terheket hoztak. "A lépések egy részét megértem. Szükségesek bizonyos változások, amelyeket a gyáva politikusainknak hosszú ideje meg kellett volna tenniük. De az új megszorítások csak rátesznek egy lapáttal az eddigiekre. Új adókat vezettek be, extra hozzájárulásokat kell fizetni, megvágják a fizetéseket. Ilyen körülmények között nem lehet megtalálni a megoldást" - írta Eliasz.

A 36 éves Terrie fizetése is tovább csökkent az idén, állását egyre bizonytalanabbnak érzi, mert a gyógyszeripart, amelyben piackutatóként dolgozik, szintén rosszul érintette a válság, a férjének pedig már három és fél éve nincs állandó munkája. A szintén Athénben lakó, marketinges Teresa a lakásának bérleti díját nyögi a legnehezebben, és arra panaszkodik, hogy most már legfeljebb egy hét nyaralást engedhet meg magának az országon belül, pedig azt mondja, igen sokat dolgozik, és az ő fizetése még a piaci átlag fölött lehet.

A maguk eszközeivel azért próbálnak valamit tenni az országért, leginkább azzal, hogy mind több görög terméket vásárolnak a boltban. "A saját gazdaságunkat most minden eddiginél jobban kell támogatnunk, ez teljesen természetes, és a válság óta egyre többen ismerik ezt fel" - írták többen is.

Izoláltak és szegények lennénk

Az euróövezet elhagyását egytől egyig rossz megoldásnak tartanák az [origo]-nak nyilatkozó görögök. "Katasztrofális lenne. Nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is. Izoláltak és szegények lennénk, mint az '50-es évek Albániája, vagy Észak-Korea" - írta például Michael.

Eliasz szerint viszont ez előbb-utóbb be fog következni, mert a különböző mentőcsomagok sem fogják megoldani azt a problémát, hogy egyszerűen nem elég a pénz. "A hitelező is csak akkor kaphatja vissza a pénzét, ha az adósnak van, de amit most csinálnak velünk, az oda vezet, hogy tönkreteszik a görög gazdaságot, és ezzel annak az esélyét is elvágják, hogy valaha fizessünk" - jegyezte meg.

Némi optimizmus azért a legkeserűbbek szavaiból is átjön. Egyikük szerint a helyzet végső soron segíteni fog abban, hogy Görögország összefogjon, és együtt szegüljön szembe a nemzetet fenyegető veszedelemmel. "Persze, ha ebben valaki vezetne minket, az igazán szép lenne" - tette hozzá Eliasz.

Mit hozhat az április?

Ebből a szempontból az áprilisi választások akár reményt keltőek is lehetnének, de a görögök ebben a kérdésben sem bizakodóak. Görögországban az elmúlt 35 évben a baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és a konzervatív liberális Új Demokrácia váltotta egymást négyévente, igaz, tavaly ősszel a két párt válságkoalíciót kötött, nemzeti egységkormányt alakított, azóta együtt kormányoz. Michael szerint április után sem fog semmi változni, akárki kezében lesz a hatalom, ugyanazt fogja csinálni. "A görög történelem legtöbb politikusa mindig mindenre ugyanúgy reagál: Szavazz rám, és majd segítek neked!" - írta.

Eliasz azt az elemzők között is elterjedt változatot valószínűsítette, hogy áprilisban a konzervatív párt (az Új Demokrácia) kerül újra hatalomra. Ennek a pártnak nagy része volt abban, hogy az ország oda jusson, ahol most van. "A megoldást új emberek, új pártok, új ötletek jelentenék. Olyanoknak kellene bekerülniük a parlamentbe, akiknek semmi közük a hagyományos hatalmi centrumokhoz, nem állnak a mostani politikusok befolyása alatt, ezért nincs veszítenivalójuk, ha szembemennek velük" - írta. Mások azt jegyezték meg, hogy azért nem várnak drámai változásokat az áprilisi választásokon, mert a két nagy párt között valójában nincs nagy különbség, akármit mondjon is az ellenzék.

A nap, a tenger és az örökség

A mindennapi nehézségek ellenére Teresa az örök görög értékekbe próbál kapaszkodni, és arra törekszik, hogy méltóságteljes életet éljen. "Művészet, kultúra, barátok, család, büszkeség, nap, tenger - ez a mi örökségünk, és ehhez ragaszkodunk. Ezek miatt mindig megmarad a fény az országban" - írta, hozzátéve, hogy az örökség számára nem csak azt jelenti, amit az elődök tettek. "Ez olyan érzés, amely optimistává tesz, amely miatt élvezed az országot csak azért, mert a nap még süt" - jegyezte meg.

A szintén harmincas éveiben járó, kisgyerekes Niovi szerint viszont mostanában mindenki arról beszél, hogy el kellene innen menni. De azért ő is hozzáteszi, hogy "segíteni akarunk magunkon, reméljük, hogy megcsináljuk valahogy, még ha nagyon nehéz is".