IMF: A kormány térfelén pattog a labda

A magyar kormány igenis ismeri az IMF azon feltételeit, amelyek a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükségesek - mondta a Világgazdaságnak Irina Ivascsenko. A Nemzetközi Valutaalap állandó magyarországi képviselője szerint javítani kell a kiigazítási csomagon.

Míg a valutaalap szerint a magyar kormány térfelén pattog labda a hiteltárgyalások megkezdésének ügyében, addig a kabinet ennek ellenkezőjét állítja. A hónapok óta tartó huzavonát az ország sínyli meg, amely a növekvő bizonytalanság miatt egyre drágábban juthat majd pénzhez a tőkepiacokon - írja szerdai számában a Világgazdaság.

A magyar kormány "igenis ismeri" az IMF azon feltételeit, amelyek a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükségesek, mondta a Világgazdaság kérdésére Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap állandó magyarországi képviselője az Andrássy Egyetem és a Német Nagykövetség által rendezett budapesti háttérbeszélgetésen kedden.

Bár Irina Ivascsenko részletes információkat nem kívánt közölni, szavaiból kitűnt, hogy az IMF részben gazdasági, részben - áttételesen - politikai feltételekhez köti az egyeztetések megkezdését. Az utóbbi azt jelenti, hogy a kormánynak előbb el kell fogadtatnia a parlamenttel az Európai Bizottság által megkívánt, nagyrészt politikai jellegű jogszabályváltozásokat.

Március elején Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek". A kormány januárban bejelentette, hogy elfogadja az Unió kritikáit, és megteszi a szükséges változtatásokat - tette hozzá a miniszterelnök, szerinte a felelősség nem a kormány oldalán van.

Ami a gazdasági feltételeket illeti, Ivascsenko megerősítette korábbi közlését: erős elkötelezettséget szeretnének látni a magyar kormány felől arra, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából a vitatott területeken hajlandók a változtatásra. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar államadósság továbbra is magas, ennek fenntarthatósága pedig nagyon törékeny, majd figyelmeztetett: az államháztartásnak az előttünk álló két évben nagyon magas refinanszírozási szükséglete van, és korántsem mindegy, hogy milyen kamatok mellett lesz képes pénzt felvenni az ország a tőkepiacokon.

Az IMF képviselője elismerte, hogy a kormány a munkaerőpiacon jó lépéseket tett az aktivitás fokozására, az adórendszerben viszont változtatásokat tart szükségesnek: szerinte azt átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá kell tenni, vissza kell állítani az egyensúlyi állapotot, a különadókat pedig ki kell vezetni. Egyúttal kritizálta a minimálbér jelentős megemelését, mivel ez csökkenti az ország versenyképességét.

Losoncz Miklós, a BME Közgazdaságtan Tanszékének professzora mindezzel összefüggésben kiemelte, csak fenntartható eszközökkel lehet biztosítani a költségvetés tartós egyensúlyát. Megjegyezte, hogy Magyarország most elsősorban bizalmi válságban van, és főleg ezt kellene kezelnie a kormánynak.

Az IMF képviseletvezetője szerint hosszabb távon Magyarország számára a gyenge növekedési kilátások jelentik a fő kihívásokat, és az országnak olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely megerősíti az országba, illetve a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, biztosítja a fiskális fenntarthatóságot, és javítja a befektetők megítélését az ország iránt.