Mindent kockára tesznek a megkukult rokkantak

Teljes nyugdíjukat elbukják és munkanélküli segélyhez is nehezen juthatnak azok a rokkantak, akik eddig nem jelentkeztek be az egészségkárosodásukat ellenőrző állami felülvizsgálatra. 190 ezer rokkantnyugdíjat kapó ember közel felének még nyoma sincs, pedig már csak két hétig adhatnak életjelet magukról. Aki nem lapít, jól járhat, és a legtöbbjüknek attól sem kell tartania, hogy teljesen egészségesnek találják őket.

Mérföldkő március 31. a megváltozott munkaképességűek életében: az 57 évesnél fiatalabb, korábbi hármas kategóriájú rokkantnyugdíjasoknak önként kell jelentkezniük felülvizsgálatra a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál (NRSZH). Erről az érintettek a rokkantnyugdíjazás év elejétől élő új rendszerének megfelelően januárban levelet kaptak, amelyben tudatták velük a teendőket az úgynevezett komplex minősítés elvégzésének szükségességéről, és tájékoztatták őket arról is, hogy mi történik, ha elmulasztják a válaszlevél feladását.

Az idősebbeket hívják be először

Ha valaki visszaküldi a levelet, és kéri a felülvizsgálatot, azzal még semmit nem veszít, ha viszont szándékosan szabotálja ezt a kötelezettséget, akkor sokat kockáztat.

A vizsgálatra érdemes bejelentkezniük a rokkantnyugdíjasoknak, mert a felülvizsgálatot 2013. december 31-éig kell elvégezni, a nyugdíj esetleges mérséklése vagy teljes megvonása viszont nem visszamenőleges hatályú. Tehát akik a most március végi határidőig beadják igényüket a felülvizsgálatra, lehet, hogy még közel két évig megkapják a mostani ellátásukat. Hogy milyen sorrendben küldik a behívókat, azt a tavaly decemberben elfogadott törvény nagy vonalakban szabályozza.

Első helyen az életkor számít: minél közelebb van valaki a nyugdíjkorhatárhoz, annál előbb vizsgálják felül, második szempontként figyelembe veszik a rokkantsági ellátás mellett szerzett kereset nagyságát, végül az egészségkárosodás mértékét (minél egészségesebb az illető, annál hamarabb számíthat vizsgálatra).

Egy nyugdíjszakértő, aki munkahelyi előírásai miatt nem nyilatkozhat névvel, azt mondta az [origo]-nak, hogy ha a felülvizsgálat során az orvosok nem tartják indokoltnak az addigi rokkantsági fokot, akkor a legtöbb esetben alacsonyabb egészségkárosodást állapítanak meg, és csak az esetek kis részében valószínű az, hogy valaki minden eddigi ellátását elveszíti.

Tízezrek eshetnek ki

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tájékoztatása szerint az NRSZH már el is kezdte a felülvizsgálatokat azok körében, akik januárban vagy februárban visszaküldték a kérelmüket.

Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke az [origo]-nak azt mondta, arra számít, hogy a március elejéig az eddig passzív 90 ezer érintett közül a hónap utolsó napjaiban még sokan észbe kapnak, és megrohamozzák a postát. Hegedűs szerint így is tízezren, akár több tízezren kieshetnek az ellátórendszerből, pusztán azért, mert el sem olvasták a hivatal levelét, nem követik az ezzel kapcsolatos tájékoztatásokat, nem figyelik a MEOSZ felhívásait sem, vagy éppenséggel írni-olvasni sem tudnak.

A törvény arra ugyan ad lehetőséget, hogy a március 31-ei határidő elmulasztása esetén betegségre vagy más indokra vonatkozó igazolási kérelmet nyújtson be az érintett, és így utólag korrigálja mulasztását, de mint Hegedüs fogalmazott, aki a levelet is figyelmen kívül hagyta, vélhetően a jogszabályt sem ismeri ilyen részletesen, és félő, hogy májusban csak a saját kárán fogja megtapasztalni, hogy elesett az addigi juttatás teljes összegétől.

A feledékenyekkel jól járhat a költségvetés

A rokkantnyugdíjazási rendszer átdolgozásának egyik célja az ellátásban részesülők számának csökkentése és a rehabilitálható emberek visszaterelése a munkaerőpiacra - ez volt a kormány gazdasági elképzeléseit bemutató Széll Kálmán-terv egyik sarkalatos pontja, aminek egyenes következménye, hogy a költségvetés az idén 88, jövőre 117 milliárd forint megtakarításra számít az átalakításból. A költségvetési megtakarításokat felgyorsíthatja, ha sokan lesznek azok, akik a március végi határidőt elmulasztva májustól már nem kapnak ellátást, de ennek összege ma még bizonytalan. A rendszerből kiesők pontos számát sem látni, és az is kérdés, hogy nekik eddig mekkora támogatás járt.

Munkanélküli sem jár

Aki most kihullik a rendszerből, az azoknál is rosszabb helyzetbe kerül, mint akik az egészségesek körében szimplán elveszítik a munkájukat. A munkaügyi hivatalhoz csak azok jelentkezhetnek be álláskeresési járadékért (korábbi nevén munkanélküli segélyért), akiknek az elmúlt 3 évben legalább 360 napon keresztül volt állásuk (munkaviszonyban álltak, közfoglalkoztatási jogviszonyuk volt, vagy saját vállalkozásban járulékot fizettek).

Hegedűs Lajos szerint ezeknek a feltételeknek az eddigi rokkantnyugdíjasok túlnyomó többsége biztosan nem felel meg, így abban sem bízhatnak, hogy a legfeljebb 3 hónapig járó álláskeresési járadékot megkaphatják. Munkát természetesen kereshetnek, de ez sem könnyű feladat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat januári adatai szerint a több mint 650 ezer regisztrált álláskeresőből már most is több mint 35 ezer megváltozott munkaképességű ember próbál elhelyezkedni sikertelenül.

Elméletileg abban is reménykedhetnek, hogy a közmunkaprogramban közmunkabérért foglalkoztatják őket (ekkor egy napi nyolcórás, heti ötnapos munkáért nettó 47 000 forintot kaphatnak), de azért sokaknak ez is inkább elvi lehetőség marad, mivel a közmunkák nagy részét bizonyos fokú egészségkárosodással aligha lehet elvégezni. Végső megoldásként az egykori leszázalékoltak megtehetik azt is, hogy egy újabb orvosi vizsgálatot kérve újra megpróbálnak bejelentkezni a rokkantnyugdíjrendszerbe, vagy a helyi önkormányzatoknál segélyért folyamodhatnak. Automatikusan és tartósan azonban semmilyen ellátás nem jár nekik.