A többségnek nem sikerült a végtörlesztés

Az ezzel próbálkozó ügyfelek 62 százalékának nem sikerült a végtörlesztés az [origo] és a Bankometer.hu portál közös, nem reprezentatív kutatása szerint. Gyakran felkészületlenséget és érdektelenséget tapasztaltak a pénzintézeteknél, ezért szívesen tájékozódnak "házi szakértőktől" az árfolyamgátról. Az ügyfelek 48 százaléka már most sem tartja megoldásnak az árfolyamgát rendszerét, további 29 százalékuk aggódik azért, hogy mi lesz az árfolyamgát után.

A válaszadók 38 százalékának sikerült a végtörlesztés. Mindössze 11 százalékuk rendelkezett a szükséges megtakarítással, ugyanekkora hányaduk a családtól, barátoktól kért kölcsön. További 16 százalék részben vagy egészben forinthitelből végtörlesztett.

A sikertelen 62 százalék 26 százalékánál az volt a kudarc oka, hogy az adott időre nem állt rendelkezésre a szükséges összeg, főként azért, mert nem kapta meg a kért hitelt. Feltételezve, hogy csak olyanok töltötték ki a kérdőívet, akik érintettek, meglepő, hogy a válaszadók 35 százaléka meg sem próbálta az előtörlesztést.

Kinél kapott hitelt?

A válaszadók csupán 39 százaléka vette fel a hitelt a saját bankjától, majdnem negyede (23 százalék) saját mérlegelése alapján másik bankot választott, további 12 százalék pedig baráti ajánlás vagy hirdetés alapján találta meg hitelező bankját. A bankok inkább kötelező rosszként tekintettek a végtörlesztésre, figyelmen kívül hagyva a benne rejlő akvizíciós lehetőségeket. A válaszok igazolni látszanak, hogy a bankok félig üres poharat láttak a félig teli helyett - írja értékelésében a Bankometer.

Mit tapasztalt a fiókban?

Az ügyfelek majdnem fele úgy érezte, teljes körű, részletes felvilágosítást kapott a pénzintézettől. Kicsit többen viszont elégedetlenül távoztak a bankfiókból: az esetek 35 százalékában az ügyintéző felkészületlen vagy érdektelen volt. Ez még úgy is magas szám, ha érthető, hogy a bankok nem kedvelik a számukra jelentős veszteséget eredményező, rájuk kényszerített ügyleteket.

Mit vár a továbbiakban?

A válaszadók 39 százaléka biztos abban, hogy tudja törleszteni a felvett forinthitelt, 16 százalékuk havi rendszeres jövedelme viszont veszélyben van, ez jól tükrözi az általános bizonytalanságot és a kiszámíthatóság hiányát. Jellemző az is, hogy 19 százaléknyi válaszadó további kamatemelkedésre számít.

A válaszadóknak csak 1 százaléka gondolja, hogy jobb lett volna maradni a devizahitelben. Sokak számára valószínűleg nem világos, hogy az árfolyamkockázattól ugyan megszabadultak, de a forinthitel kamatkockázatát magukra vették, így ma lehetetlen megítélni, hogy évtizedes távlatban melyik lesz kedvezőbb. Figyelemre méltó, hogy összességében a válaszadók 61 százaléka "aggódik" a forinthitelével kapcsolatban, 22 százaléknyian általánosságban bizalmatlanok.

Mit hallott az árfolyamgátról?

A nem végtörlesztők 64 százaléka már hallott az árfolyamgátról, többségük azonban nem szakemberektől, hanem a médiából vagy ismerőseitől. Ha figyelembe vesszük, hogy a végtörlesztésről a pénzintézetek az esetek több mint felében nem adtak az ügyfél számára kielégítő tájékoztatást, érthető, hogy a tájékozódás forrása gyakran nem a bank, amelynek minden esetben el kellene látnia ezt a feladatot, hanem a "házi szakértők" - írja a Bankometer.

A válaszadók majdnem harmada (29 százalék) szerint az árfolyamgát is csak "átverés". A válasz az elkeseredettséget tükrözi, ami a kiszámíthatatlanság és a jelenlegi rossz jövedelmi helyzet eredménye - e vélemény magas aránya a döntéshozók számára is figyelmeztető lehet a Bankometer szerint.

Mit gondol az árfolyamgátról?

A válaszadók 31 százaléka szerint az árfolyamgát nem tűnik jó megoldásnak, további 17 százalék szerint ezzel sem tudja majd fizetni a hitelt. A válaszadók 52 százaléka szerint az árfolyamgát legalább a következő öt évre megoldja a hiteltörlesztését, ezen belül 29 százalék szerint most még megoldás, de a megemelkedett részletet öt év múlva nem fogja tudni fizetni.

Az [origo] és a Bankometer tavaly novemberben is közös kutatást végzett az olvasóknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos hozzáállásáról, arról, hogy mire számítanak a konstrukcióval kapcsolatban. Egyik akkori megállapításunk az volt, hogy a válaszadók 37 százaléka esélytelen a hitelre, így nem tudja kihasználni a végtörlesztés lehetőségét.

Az azóta megjelent statisztikák igazolták, hogy a végtörlesztéssel a tehetősebbek jártak jól, a bankok kénytelenek voltak elengedni a tőketartozásuk harmadát. Időközben a kormány, látva a végtörlesztés eredménytelenségét, további konstrukciók kidolgozását ígérte. Néhány napja fogadta el az Országgyűlés az új megoldás, az árfolyamgát jogszabályi kereteit.

Módszertan

A kutatásban az [origo] olvasói márciusban tölthették ki az oldalon elhelyezett kérdőívet, amelyben a kitöltő szociodemográfiai jellemzőire vonatkozó kérdések is szerepeltek. A minta természetesen nem reprezentatív, de a válaszadók magas száma (7152) miatt elég pontosan tükrözheti a valós viszonyokat. A válaszadók földrajzi megoszlásukat tekintve több mint felerészben budapestiek vagy Pest megyeiek voltak.

A válaszadók 14 százaléka 30 év alatti, 47 százaléka 30-45 év közötti, 32 százaléka 45-60 év közötti. 11 százalékuknak általános iskolai, 37 százalékuknak középfokú, 52 százalékuknak felsőfokú a legmagasabb végzettsége.

A válaszadók kilenctizede kereskedelmi banknál, egytizede takarékszövetkezetnél vezeti a számláját.