Idén 150 millióval terheli a költségvetést az új diákhitel

Költségvetési szempontból fenntarthatatlan az új diákhitelrendszer - állítja az FN24 egy kormány-előterjesztésalapján. A Németh Lászlóné által jegyzett dokumentum alapján, a lap ismertetése szerint, a diákhitelhez nyújtott állami kamattámogatás 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelentene. A Diákhitel Központ cáfol, az [origo] információja szerint minden egy Eurostat döntésen múlik, hogy mit hova kell elszámolni.

Egy, az FN24 álatal ismertetett háttérszámítás szerint a Diákhitel 2. lenullázza a Széll Kálmán-terv megszorításait. A fejlesztési miniszter által jegyzett titkos dokumentum szerint a tandíj ellenében létrehozott konstrukció néhány év múlva megduplázhatja az éves hiányt.

A felsőoktatási törvény, illetve a keretszámokról szóló rendelet drasztikusan csökkentette az államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai helyeket, és bevezette a részösztöndíjas, illetve az önköltséges képzési modellt. A megszorításokat többek között a Széll Kálmán-tervben leírt forráskivonási kényszer diktálta, amely 2020-ra 56 milliárdos megtakarítást vár.

Ennek kompenzálására ugyanakkor kidolgozták a Diákhitel 2. rendszert. Ennek lényege, hogy a képzési díjra bárki teljes egészében hitelt vehet fel az államtól. Az állam pedig a kamat 2 százalékot meghaladó részét átvállalja, illetve a törlesztőrészleteket a fiatal diplomás majdani fizetésének általában alacsony (4-6) százalékában rögzíti.

Az FN24 birtokába jutott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztésből az derült ki, hogy a Diákhitel 2. költségvetést fenyegető hatásaival tisztában voltak a döntéshozók. A még január közepén a kormány elé került dokumentum háttérszámításai pontosan beárazták annak költségeit.

E szerint már 2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is meredeken emelkedik. 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent.

Nem mindegy, mit hova számolnak

Ez a kalkuláció azonban csak akkor állja meg a helyét, ha a Diákhitel Központot, illetve a Diákhitel 2-konstrukciót az EU statisztikai hivatala államháztartáson belüli körbe sorolja, így pedig minden évben annyival emelkedne a költségvetési hiány, amennyi új hitelt felvesznek a hallgatók. A kérdés még nem dőlt el, információink szerint az Eurostat vizsgálja az ügyet.

Diákhitel Központ: 150 millió terheli a költségvetést

Téves információk jelentek meg a sajtóban a Diákhitel-rendszer költségvetési terheivel kapcsolatban - közölte Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing- és kommunikációs vezetője. Hozzátette: "A megjelent cikkben a teljes hitelportfóliót vették alapul, a tőketartozást és a kamattartozást költségvetési tartozásként vették figyelembe. Ezzel szemben tőketartozás teljes egészében az ügyfelet terheli, a költségvetést pedig csak a kamattartozás 2 százalékot meghaladó része".

A Diákhitel Központnál idén 10-15 milliárd forintot különítettek el a Diákhitel 2 finanszírozására, idén a költségvetési teher 100-150 millió forint lesz. Lovas Attila, a Diákhitel Központ üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta, a 2012-es év torz, mert októberben lesz az első hitelfolyósítás

A kamattámogatásról az első számlát novemberben küldik a kincstárnak, majd decemberben a következő. Becslésük szerint idén 100-150 millió forint lesz a költségvetési terhe az új diákhitel-konstrukciónak. Hosszabb távon nehéz pontos számokat mondani, mert a költségvetési kiadás a diákhitel kamatától és az igénylők számától függ, de tízéves távlatban sem emelkedik 100 milliárd forint fölé ez a tétel.

Jelenleg a magyar GDP mintegy 28 000 milliárd forint, és a kormányzati cél szerint az éves hiány ennek 3 százalékát, azaz a 840 milliárdot nem haladhatja meg. Ehhez képest kilenc év múlva (a kormány modellszámításai szerint), hasonló nagyságrendű GDP esetén a Diákhitel 2. önmagában megduplázhatja azt.