Beszólt a kormánynak, de az árfolyamgátat helyesli az EKB

Szerdán nyilvánosságra hozott szakvéleményében az Európai Központi Bank felrótta a magyar kormánynak, hogy nem kérte ki időben a véleményét az árfolyamgát új rendszeréről. A devizahitelesek terheit ideiglenesen könnyítő megoldást rövid és középtávon kedvezőnek ítélte, bár a kockázataira is felhívta a figyelmet.

Az EKB felidézi, hogy miután a kormány az árfolyamrögzítés első verziójáról nem egyeztetett az intézménnyel, az új törvényről sem tájékoztatta időben. A javaslatot ugyanis március 12-én - egy február 28-ai dátummal ellátott levélben - küldte el véleményezésre a Nemzetgazdasági Minisztérium, de egy héttel később már meg is szavazta az Országgyűlés, a közben végrehajtott módosításokkal együtt.

Az EKB véleményében leszögezi, hogy még sürgős esetekben sem tekinthetnek el a hatóságok a számukra uniós irányelvekben előírt egyeztetési kötelezettségtől, és kimondja, hogy a magyar kormány eljárásával ezt egyértelműen megsértette. "Az EKB elvárja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben tartsa tiszteletben az egyeztetési kötelezettségét" - áll a közleményben.

A törvény tartalmáról az EKB azt írja, hogy a kormány a devizahitelesek terheinek csökkentésére, ezzel a magyar gazdaságra nehezedő nyomás enyhítésére törekszik. Elismeri, hogy a terhek megosztása az állam, a bankok és az adósok között üdvözlendő fejlemény a pénzügyi stabilitás szempontjából - ellentétben a végtörlesztéssel. Rövid és középtávon tehát kedvező a törvény hatása, hosszú távon viszont már sok függ a devizaárfolyamok változásától.

A veszélyek között említi az EKB, hogy az árfolyamgát csökkentheti az adósok kockázattudatosságát, a fix árfolyamú időszak lejárta után pedig a megugró törlesztési kötelezettség rossz hatással lehet a bankrendszer stabilitására. Ezért az intézmény azt javasolja, hogy a kormányzat és a bankok tudatosítsák az ügyfelekben a rendszerhez való csatlakozás következményeit és a takarékoskodás jelentőségét.