Milliárdokat bukik a brit gazdaság a munkaszüneti napokon

Milliárdokba kerül évente a brit gazdaságnak a sok munkaszüneti nap, és ez érezhető hatással van a gazdaság összteljesítményére - erre jutott az egyik nagy londoni gazdasági elemzőközpont.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn ismertetett számítása azt mutatja, hogy egy átlagos brit alkalmazott évente 1647 órát dolgozik, Dél-Koreában ugyanakkor az egy alkalmazottra jutó munkaórák száma átlagosan 2191.

A különbség egyik fő oka a CEBR szerint a brit munkaszüneti napok nagy száma. Egy átlagos évben nyolc munkaszüneti nap van a hétvégéken kívül Angliában és Walesben, és ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak zöme az évi 261 hétköznap 3 százalékát munkahelyétől távol tölti. Ezen a feldolgozószektor és az építőipar veszít, a kiskereskedelem és a vendéglátóipar nyer, ám az előbbi szektorok a brit GDP 47, az utóbbiak viszont csak 14 százalékát adják.

A nyolc munkaszüneti nap eltörlése egy átlagos évben 1,3 százalékkal, vagyis mintegy 19 milliárd fonttal (csaknem 6700 milliárd forinttal) növelhetné a brit GDP-értéket. Vagyis minden hétközi szünnap 2,3 milliárd fonttal - 0,16 százalékkal - csökkenti a brit gazdaság által évente előállított bruttó új értéket.

Az idén II. Erzsébet királynő trónra lépésének 60. évfordulós ünnepsége miatt június elején lesz egy extra négynapos hétvége, bár cserébe a briteknek le kell mondaniuk a május utolsó hétfőjén esedékes, hagyományos munkaszünetükről. A CEBR közgazdászai szerint ezek a rendkívüli munkaszünetek kevesebb terhet rónak a gazdaságra, mint az évi nyolc "normál" szünnap, mivel az ilyen alkalmakra érkező turisták fogyasztása valamelyest ellensúlyozza a kiesést.