Mindenképpen jónak értékelem, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési deficitcélok betartása mellett, amelyet az Európai Unió megkövetel - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az MTI kérdésére a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón.
Csányi Sándor kiemelte: Magyarországnak, a magyarországi bankrendszernek és a magyar cégeknek is érdeke, hogy megszülessen a IMF/EU és Magyarország között a hitelmegállapodás, mert a mai cds felárak mellett olyan drágák a források, hogy abból nagyon kevés vállalat finanszírozható.
Veszélyes a sárgacsekk-adó
Az elnök-vezérigazgató elmondta: a Széll Kálmán-terv összességében jó, "még jobb lenne, ha a kiadásokra jobban koncentrálna". Ezzel együtt megjegyezte: vannak olyan tervezett adónemek, amelyek kapcsán "nem vagyunk boldogok, ilyen a tranzakciós adó, de még nem látjuk annak végső formáját."
A Portfolio tudósítása szerint a bankvezér elmondta, az új adók negatívan hatnak az OTP-re, Csányi azt reméli, hogy a tranzakciós adó bevezetését a kormány még átgondolja.
Csányi Sándor aláhúzta: attól lehet tartani - miként arra az Európai Központi Bank vezetője is utalt egyik nyilatkozatában -, hogy ha a tranzakciós adót nem vezetik be mindenhol, akkor az adott országból, ahol már érvényesítik ezt az adót, vagy Európából a pénzforgalmat átterelheti más országokba, rosszabb esetben az árnyékgazdaságba.
"Ilyen szempontból ezt egy nagyon veszélyes dolognak látom" - mondta az elnök-vezérigazgató. "Ha egyedül Magyarországon vezetnék be ezt a tranzakciós adót, az nagyon kockázatos lépés, arról nem beszélve arról, hogy újabb terhet jelentene a vállalatok számára, és egyik akadálya lehet a gazdasági növekedésnek" - fűzte hozzá az OTP elnök-vezérigazgatója.
A Kúriához fordulnak
Az OTP Bank nem fogadja el a Szegedi Ítélőtáblának a bankkal szemben hozott csütörtöki ítéletét, és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához - mondta Csányi Sándor.
A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége azért perelte be az OTP-t, mert devizahitelüknél a bank a kezelési költséget devizában terhelte rájuk, illetve a törlesztőrészlet forintösszegét a bank az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamon határozta meg, miközben a folyósításkor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.
Osztalék van, a bankadó durva
Az OTP Bank éves közgyűlése úgy határozott, hogy a részvények névértékére vetítve 100 százalékos osztalékot fizet a részvényeseknek. Az OTP Bank a közgyűlés döntése alapján összesen 28 milliárd forintot fizet ki osztalékként, tavaly ez az összeg 20 milliárd forint volt.
A közgyűlésen kiosztott előterjesztés szerint a magyar számviteli szabályok alapján az OTP Bank 2011. évi adózott nyeresége 136,6 milliárd forint volt, a tavalyi adózás előtti eredmény 154,46 milliárd forintot tett ki.
Csányi Sándor a tavalyi végtörlesztésről elmondta: az OTP Banknál a devizahitelek 19,9 százalékát törlesztették az adósok, ennek 65 százalékát megtakarításból, 35 százalékát pedig hitelből. A hitelintézet összesen 47 milliárd forint úgynevezett kiváltó hitelt folyósított, ebből 19 milliárdot más bankok devizahiteleinek, 28 milliárdot pedig saját devizahiteleik kiváltására.
Az elnök-vezérigazgató szerint az OTP Bank tőkehelyzete nemzetközi összehasonlításban is rendkívül jó, úgy ítélte meg, hogy az OTP már most tudja teljesíteni a későbbi, szigorúbb tőkekövetelményeket.
Csányi Sándor kiemelte: mindezt úgy tudta az OTP teljesítenie, hogy a válság alatt a bank nem vont be tőkét a piacról, és állami tőkejuttatásban sem részesült.
A magyarországi bankadóról kijelentette: annak szintje napjainkban mintegy 17-szerese a nemzetközi átlagos mértéknek, de például negyvenszerese a franciaországi bankadónak.
Az elnök-vezérigazgató a magyarországi tevékenység kapcsán elmondta: nagy kérdés lesz az OTP magánnyugdíjpénztárának további sorsa, erről majd a tagoknak kell dönteni.