MNB: Ebből még hitelösszeomlás is lehet

A külföldi anyabankok két év alatt 3500 milliárd forintot vontak ki a magyar bankrendszerből, és a folyamat gyorsul. Van arra esély, hogy előáll a drasztikus hitelszűke, amikor már a prosperáló vállalatok sem kapnak hitelt, ezt pedig az egész magyar gazdaság megérzi - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank. A vállalati hitelek közül minden negyedikkel lehet gond, vagy már eleve könnyíteni kellett rajta, és innen még romlik a helyzet. A lakossági hitelek közül minden hetedik lesz problémás.

Borús közeljövőt fest fel, és komoly veszélyekre figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank stábja által elkészített pénzügyi stabilitási jelentésben.

A jegybank szakértői gárdája arról ír, hogy gyors ütemű forráskivonás zajlik lényegében már két éve a magyar bankrendszerből. Ezalatt 3500 milliárd forint hagyta el az országot. A külföldi anyabankok erőltetett ügyemben szívják ki a magyarországi leánybankoknak adott forrásokat, a régióban sehol nem tapasztalható ilyen gyors kiáramlás. Ennek két oka van. Egyrészt az egész eurózóna bankrendszere hasonló folyamaton megy keresztül, zsugorodik a bankok mérlege. Másrészt pedig - a bankadó, a végtörlesztés és más, a bizonytalan működési környezetet okozó kormányzati intézkedések miatt - a magyar bankrendszer tavaly veszteséget termelt, a régiós összevetésben gyenge a versenyképessége. Egy magyar leánybanknak sokkal kisebb eséllyel ad pénzt a külföldi anyabankja, mint egy szlovák, cseh vagy lengyel leánybanknak, egyszerűen azért, mert ott jobban fial a pénz.

Mindez javulhat, ha a kormány aláírja az IMF-fel és az EU-val a hitelszerződést - amelyről a tárgyalások elindulhatnak Brüsszel szerdai zöld lámpája után. Az egyszeri, a jövedelmezőséget lerontó intézkedéseket sem kellene folytatni - jelzi az MNB.

A fenti forráskivonás ellenére is stabil tőkehelyzetű magyar bankrendszer csökkent vonzerejének az egész magyar gazdaság látja a kárát. Fennáll annak a veszélye, hogy hitelösszeomlás következik be - írja a jelentést idézve a Portfolio.hu. Most enyhe hitelszűke van, a termelő kapacitások az amortizáció miatt csökkennek, az ezt pótló vagy addicionális beruházások elmaradnak, ezt azonban felválthatja a drasztikus hitelszűke, amikor a jól teljesítő, prosperáló vállalatok sem kapnak hitelt. Ezért a gazdasági növekedés is sérülhet.

A vállalati szektorban tovább emelkedik a problémás, nem teljesítő hitelek állománya, most már minden negyedik hitelt vagy egyáltalán nem fizetnek a vállalatok, vagy fizetik ugyan, de már át kellett strukturálni a hitelt, könnyíteni kellett rajta. Olyan magas a nemteljesítő vállalati hitelek aránya, amely nemcsak a régiós országokhoz képest kirívó, hanem európai összehasonlításban is a magasak közé tartozik. És még nincs vége, mert a következő két évben, 2013 végéig romlani fog a helyzet az MNB várakozása szerint.

Ezen azzal lehetne javítani - tanácsolja például az MNB -, ha a csődközeli, problémás vállalatok végelszámolását, felszámolását gyorsabban végig lehetne vinni.

A lakossági ügyfeleknél a jövő év elején éri el tetőpontját a nemteljesítő hitelek aránya, az MNB azt becsüli, minden hatodik-hetedik magánszemély nem vagy csak késve tudja majd fizetni a törlesztőrészletet, annak ellenére is, hogy a jogosultak 90 százaléka belép az árfolyamrögzítésbe.