Nem vehetik el a szabadnapokat a munkaadók

Csak az érdekképviselet beleegyezésével, kollektív szerződésben lehet csökkenteni a szabadnapok számát, a munkaadó egyoldalúan nem kötelezheti erre a dolgozóit. A júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve sok tekintetben rugalmasabb lesz a jelenleginél, például a szabadság egy részét át lehet majd vinni a következő évre.

Csak kollektív szerződéssel lehet csökkenteni a munkavállalóknak járó szabadnapok számát az új, július 1-jén hatályba lépő Munka törvénykönyve (Mt.) szerint. Korábban a Munka.org című lap cikkére hivatkozva az [origo] is azt írta, hogy akár tíz nappal kevesebb fizetett szabadságot adhatnak ki a dolgozóknak, de ez nem volt teljesen pontos.

Bár az új Mt. rugalmasabb a jelenlegi törvénynél, egyik alapelve szerint a munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el az általános szabályoktól. A munkavállaló számára kedvezőtlen eltérést csak a munkaadó és a szakszervezet közt létrejött kollektív szerződésben lehet meghatározni. A törvény ugyanakkor ebben sem ad szabad kezet a munkaadónak, a szabadnapokat például kollektív szerződéssel sem lehet pénzzel kiváltani.

Bár a szabadság szabályozása nem változik meg alapvetően, a jelenleg hatályos Mt.-vel szemben az új törvénykönyv csak a mindenkinek járó 20 napot nevezi alapszabadságnak, az életkor függvényében járó - 25 év felett háromévente eggyel növekvő - legfeljebb 10 napot pedig pótszabadságnak. A törvény szerint viszont az életkor alapján járó plusz napok számától a kollektív szerződésben mind felfelé, mind lefelé el lehet térni.

"Ennek megfelelően előfordulhat olyan helyzet, hogy egy adott munkáltatónál a kollektív szerződés a törvényben meghatározottnál kevesebb szabadnapot állapít meg" - írta az [origo] érdeklődésére Szűcs László ügyvéd, a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló és tanácsadó céggel együttműködő ügyvédi iroda tagja. Ilyenkor a kollektív szerződésben kikötött számú szabadnap lesz az általános, amitől viszont az egyedi munkaszerződésekben el lehet térni, igaz, ekkor már csak a munkavállaló javára.

A szabadság kiadásával kapcsolatosan szintén változások várhatók az új Mt. hatálybalépésével: a korábbiaknál jóval nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a szabadnapok egy részét átvigyék a következő évre. A jelenlegi törvény szerint a szabadságot mindig az adott évben kellett kiadni - írta Szűcs László -, csak nagyon szűk lehetőség volt arra, hogy a munkavállaló a következő évre átvigyen szabadnapokat.

Az új törvénykönyv szerint eleve speciális szabályok vonatkoznak azokra, akik október 1. és december 31. közt lépnek be egy munkahelyre: az ő szabadnapjaikat a következő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. Ezen kívül is lesz lehetőség arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint az éves szabadság legfeljebb egyharmadát átvigye a következő évre.

Az új Mt. arra a sok céget érintő problémára is megoldást biztosít, hogy 14 nap egybefüggő szabadságot kell biztosítani. Az új szabályok szerint a munkáltató és a munkavállaló egyedi megállapodásban ettől eltérhet. A szabadság megváltásának tilalma ugyanakkor érzékenyen érintheti a szülés után visszatérő nőket, illetve munkaadóikat, mivel megszűnik az a lehetőség, hogy a kismamák ki nem vett szabadságának egy részét pénzben megváltsa.

Mi a kollektív szerződés?

Kollektív szerződést a munkáltató és a szakszervezet köthet egymással, de ez nem kötelező még a legnagyobb cégeknél sem. Bár úgy jön létre, mint egy szerződés, a gyakorlatban inkább úgy működik, mint egy jogszabály: jogok és kötelezettségek származhatnak belőle. A kollektív szerződésben minden fontos, a munkaviszonyt érintő körülményt szabályozni lehet, természetesen a törvény keretei közt. A gyakorlatban a szakszervezetek általában a törvényben előírtnál előnyösebb juttatásokat igyekeznek kikötni a kollektív szerződésben, míg cserébe vállalják, hogy például a munkavállalók kedvezőtlenebb időbeosztásban végzik a munkájukat. A kollektív szerződést a jelenlegi és az új Mt. szerint is fel lehet mondani egyoldalúan, három hónapos felmondási idővel.