Matolcsy: Bejött a gazdaságpolitikánk

A nemzetgazdasági miniszter Olli Rehn, uniós pénzügyi biztosnak írt keddi levélben Magyarország gazdasági eredményeivel büszkélkedik. Levelében ír arról, hogy tavaly 4,3 százalékos többlet ért el a költségvetés, és hogy egyszeri tételek nélkül lett 2,43 százalékos a hiány. Valójában azonban csak bizonyos egyszeri tételek nélkül lett 2,43 százalékos a hiány, az összes egyedi tételt figyelembe véve ennél jóval nagyobb deficit adódik.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2011. évi költségvetési hiányszámot magyarázó levelet írt Olli Rehnnek, Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának - közölte az NGM.

A levélben a miniszter arról ír, hogy a költségvetés tavaly a GDP 4,3 százalékát kitevő többletet halmozott fel, miközben a konvergencia programban a kormány korábban 2 százalékot jelzett előre. A vártnál kedvezőbb egyenleg Matolcsy szerint annak köszönhető egyrészt, hogy a helyi önkormányzatoknak jobb lett az egyenlege, másrészt annak, hogy a kormány pótlólagos strukturális kiigazításokról döntött.

Az uniós biztosnak írt levélben Matolcsy szól arról is, hogy a tavalyi költségvetés a tervezett 2,94 százalék helyett (ami az államhoz került nyugdíjpénzek csak egy kis részét tartalmazza) az egyszeri tételek kiszűrésével 2,43 százalékos hiánnyal zárt, és 2004 óta ez volt az első év, hogy az EU által előírt 3 százalék alatt tudták tartani a költségvetési hiányt.

Olli Rehn korábban emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen az ország uniós csatlakozása, 2004 óta folyik kötelezettségszegési eljárás a hiány miatt, és az annak leszorítására kitűzött határidőt már kétszer, összesen három évvel meghosszabbították, de Magyarország mindeddig nem tudta hatékony, fenntartható és hiteles módon csökkenteni azt. Tavaly ugyan formailag a háromszázalékos határ alá süllyedt a deficit mértéke, de ezt csak egyszer intézkedésekkel sikerült elérni - tette hozzá, a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítására utalva.

Matolcsy levele szerint ugyanakkor a tervezettnél kedvezőbb hiány a kormány gazdaságpolitikájának, köztük az egykulcsos adónak köszönhető. A gazdasági miniszter megjegyzi azt is, hogy a folyó fizetési mérleg 1,4 százalékos GDP-arányos többlettel zárt tavaly és Magyarország nettó finanszírozási képessége a GDP 3,6 százalékát érte el.

Ezek az adatok jól mutatják, hogy a magyar gazdaság a fenntartható fejlődés irányába halad, és a strukturális reform már bevezetésre került intézkedései további javulást biztosít a magyar költségvetés helyzetében - zárta levelét a miniszter.

A nagy trükk

Az NGM egy másik közleményében részletezi, hogy hogyan jött ki szerinte az egyedi tételek kiszűrésével a 2,43 százalékos hiány, amire annyira büszke. A közleményből kiderül, hogy csak bizonyos egyszeri tételeket vett figyelembe Matolcsy tárcája, de másokat, amelyek szintén egyszeri tételnek minősülnek, nem. Ilyen figyelembe nem vett tétel például a válságadók és a bankadó fele, valamint a nyugdíjpénztári vagyon költségvetésbe már eredetileg betervezett része. Ha ezeket is hozzácsapjuk az NGM által felsorolt egyszeri tételekhez, mert így lesz teljes a lista, akkor valójában már az 5 százalékot is megközelíti az egyszeri tételek nélküli hiány. Vagyis az alapfolyamatok alapján azt mondhatjuk, hogy a költségvetés tavaly elszállt, nem pedig egy kézben tartott államháztartásról beszélhetünk.

Egyébként az MNB és a KSH a napokban közzétette, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése nélkül számított deficit valahol a GDP 5,2-5,5 százaléka körül alakult.