Matolcsynak sietős a pofátlan adó eltörlése

Az NGM máris elkészített egy év közi adócsomagot, amiben megsemmisítenék a 98 százalékos végkielégítés-adót, noha azt a Fidesz határozottan megtartaná. Jól megbüntetnék azokat, akik többet keresnek az átlagbérnél, de ezt nem közlik a cégükkel.

Egy nappal azt követően, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője közölte, a párt ragaszkodik az állami szférát otthagyókat sújtó 98 százalékos végkielégítés-adóhoz, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, - aki egyben a párt képviselője is - egy olyan adócsomaggal rukkolt elő, amely akár heteken belül eltörölné a Fidesz által pofátlan végkielégítések adójának nevezett sarcot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy tizennyolc oldalas, ugyanennyi törvényt módosító adó-salátatörvénytervezetet készített, amelyet nyilvánosságra is hozott a kormany.hu portálon. (Itt lehet megtalálni az április 27-i, nulla órakor közzétett dokumentumok között.) A tervezet a kormány jóváhagyását ugyan még nem bírja, és az NGM szerdáig várja az észrevételeket az adócsomaghoz, de egy kormánydöntés után akár még a jövő héten be is nyújthatják a parlamenthez. Az NGM még a tavaszi ülésszakon elfogadtatná a jogszabályt - erre utal legalábbis, hogy egyes részei már szeptemberben hatályban lépnének.

Az indoklásokat nélkülöző törvénytervezet másfél sorban elintézné, hogy idén év végével megszűnjön a 98 százalékos adó. Az adót 2010 közepén vezették be, a Széll Kálmán-terv 2.0 tervei szerint viszont megszűnne. Selmeczi ugyanakkor, saját szavai szerint a párt tagságának és támogatóinak elvárását tolmácsolta, amikor azt mondta, hogy ragaszkodnak a megtartásához.

Selmeczi sajtótájékoztatója után nem sokkal az NGM azt írta az Index kérdésére, hogy megfontolják a Fidesz-frakció kérését. Erre a jelek szerint a parlamenti szakaszban lesz lehetőség.

Matolcsy és Selmeczi elnéz egymás mellett

A sietség ráadásul azért is furcsa, mert ez az egyetlen olyan, a Széll-tervben levő intézkedés, amelyről már most törvényt akar hozni az NGM. Az összes többi adóemelésről, benne a telefonadóról, amely ráadásul a végkielégítés-adó év végi megszüntetésével szemben már idén júliustól élne, egy szó sincs a nyilvánosságra hozott törvénytervezetben.

Jól megbüntetik az átlagbéréről elfeledkezőt

Az adócsomag egyéb kisebb-nagyobb korrekciókat is tartalmaz. A fajsúlyosabbak közül való az, amelyik drasztikusan megbünteti azt a magánszemélyt, aki az átlagbér felett keres, de ez nem jelezte ezt munkaadójának. Akinek évi 2,424 millió (havi 202 ezer) forintnál magasabb a bruttó bére, az a havi 202 ezer feletti rész után magasabb adót fizet. (A 202 ezer feletti részt előbb fel kell szorozni 1,27-tel, és az így növelt adóalapnak venni a 16 százalékát. Az adóalap-kiegészítés miatt a tényleges adóteher 20,32 százalék.) Év elején jelezni kell a cég felé, hogy a bruttó bér meg fogja-e haladni ezt a határt vagy sem. Ha meghaladja, akkor a cégnek ezt figyelembe véve kell havonta levonni a személyi jövedelemadót a dolgozótól és kell befizetni az adót az adóhatósághoz.

Ha a dolgozó nem jelez és ez kiderül, akkor utólag nemcsak az elmaradt adót fizetteti meg az állam, hanem a 2,424 millió feletti jövedelemhányad után még egy büntetőadónak beillő 12 százalékos elvonás is sújtja a magánszemélyt. Ha elfogadják az NGM adócsomagját, akkor ezentúl 12 százalékos büntetőadó nem lesz, hanem helyette már nemcsak a 2,424 millió forint felett, hanem már az első fillértől kezdve a 20,32 százalékos adóval sújtják a magánszemélyt.
Egy másik rész kimondaná, hogy a korhatár előtti nyugdíjasnak sem kell havi 6390 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük ahhoz, hogy ellássák őket az állami egészségügyben.

A bankadót lehet csökkenteni

A bankszövetség és a kormány között tavaly év végi megállapodás eddig törvénybe nem öntött részeit is jogszabályban rögzítené Matolcsy. A bankadó alapjából le lehetne vonni a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleket, amennyiben a bank 2012. szeptember 30-i kkv-hitelállománya meghaladja a 2011. szeptember végi kkv-s hitelállományának 95 százalékát. A bankokat arra is ösztönzik, hogy lakáshitelt adjanak a lakosságnak, mert a magánszemélyeknek folyósított lakáshitelekkel is mérsékelhetik a bankadójuk alapját. A bankadó még úgy csökkenthető, ha a hitelintézet uniós pályázathoz az önerő kiegészítéséhez adott kölcsön.

A cégeknél bejön az a szabály, hogy 2013-tól tételesen közölni kell majd azokat a számlákat az adóhivatallal, amelyben a felszámított vagy áthárított áfa összege meghaladja a félmillió forintot.