Jó néhány ezrest kivesznek a zsebünkből

A fogyasztást, a forgalmat akarja erősebben adóztatni 2013-tól Orbán Viktor, az egykulcsos szja továbbra is szent tehénnek látszik. Orbán a Kossuth rádiónak adott interjújában nem tagadta, hogy lesz sárgacsekk-adó, amely legfeljebb egy ezrelék lesz. Ez ugyan utalásonként nem nagy összeg, de egy háztartástól azért néhány ezer forintot így is elvesz az állam havonta. A kormányfő közölte, elvárja az EU tagállamaitól, hogy elutasítsák Brüsszel arra tett kísérleteit, hogy politikai feltételeket támasszon a Magyarország által kért hitelkeret megadásához.

Nem tagadta Orbán Viktor a tervezett pénzügyi tranzakciós adó majdani bevezetését, jóllehet úgy fogalmazott: "attól nagyon messze vagyunk", és hozzátette, hogy bár döntés még nincs, a tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. "Emiatt senkinek ne fájjon a feje" - nyugtatott meg mindenkit Orbán a Kossuth rádiónak adott interjújában.

A kormányfő részleteket ugyan nem közölt, az adórendszer fontos elemeit azonban újra elismétélte. Mint mondta, a 2013-as költségvetésben nagy valószínűséggel megjelenik majd az a gondolat, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább "áttereljék" a fogyasztás, a forgalom irányába.

Mindenki fizeti majd, többször is

A miniszterelnök ezzel világossá tette, hogy a személyi jövedelemadó kérdése szent tehén, annak emelése tehát nincs napirenden, és megerősítette az [origo] értesüléseit, amelyek szerint 2013-tól forgalmi adó jellegű elvonás terhelné a pénzügyi műveleteket. Orbán Viktor a készülő sárgacsekk-adó részleteiről nem beszélt, de úgy tudjuk, ha az elképzelés a jelenlegi formájában valósul meg, akkor minden bankszámla-tulajdonos - a diákhitelt felvevő egyetemistától a munkavállalón és a hitelét törlesztő személyen át a járandóságát bankszámlára kapó nyugdíjasig - viselheti a pénzügyi tranzakciós adó terhét.

A csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások (például amikor megérkezik a bankszámlára a munkabér), készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, beleértve a bankautomatából való készpénzfelvételt is, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni. Amikor cégek elutalják folyószámlájukról a járulékokat, a társasági adót, az áfát, a dolgozók utáni közterheket az adóhatósághoz, akkor ezen tranzakció után még ezt az új pénzügyi adót is meg kellene fizetniük.

Az új adónem a tervek szerint legalább 100 milliárd forintot hozna az állam konyhájára, de akár ennek a duplája is beszedhető lenne. A pénzügyi tranzakciós adó a lefeleződő, az államnak jövőre 90 milliárd forintot hozó bankadó mellé jönne be. Az adót a bankok fizetnék be, de továbbháríthatják az ügyfeleikre, vagyis a tényleges terhet az ügyfelek viselnék.

Olyan, mint az áfa, de nem pont az

Technikailag a pénzügyi tranzakciós adó olyasmi lenne, mint az idén bevezetett baleseti adó, de a legjobban az általános forgalmi adóhoz hasonlítható, hiszen minden egyes pénzforgalmi művelet után meg kell majd fizetni. Orbán Viktor szavaiból kiderül, hogy épp ez a mögöttes koncepció lényege: a munkát terhelő adókat minél inkább a fogyasztás, a forgalom irányába kívánják "átterelni". Ezzel a megoldással ugyanis a mostani adórendszer azon problémáját lehetne megoldani, amely szerint túl kevesen fizetnek túl sok adót; a forgalom és a fogyasztás megsarcolásával viszont szinte mindenki fizet, fejenként egy kisebb tételt.

Az Európai Unióban a pénzügyi szolgáltatások szigorúan áfamentesek, így formálisan nem lehetne az új adót banki áfának keresztelni, de ez a probléma könnyen ki is kerülhető. Az áfa egyik fontos jellemvonása ugyanis hiányozna ebből az adóból: a fogyasztási lánc egymásra ráépülő szereplői nem igényelhetnék vissza a korábban már megfizetett áfát, vagyis nem csak a hozzáadott érték adózna, mint az igazi általános forgalmi adónál, hanem minden egyes lépcsőfoknál halmozódna az adó. Amikor például valaki megkapja a munkabérét, abból pedig kifizeti a rezsit, akkor előbb a munkaadóját terhelik az adóval, aztán a magánszemélyt, aki, ha közben a bankkártyáját is használta, amikor kivette a jövedelmét, akkor is megfizette az adót.

Pénzügyi tranzakciós adóról az Európai Unióban is évek óta gondolkoznak, de a kormány aligha teheti majd meg, hogy az uniós törekvésekkel próbálja eladni a tervét. A sárgacsekk-adó teljesen más, mint az EU-ban szorgalmazott, de sok ország által ellenzett Tobin-adó, utóbbit ugyanis a rövid távú spekulatív ügyletek, a részvénykereskedés és a határidős ügyletek után kellene fizetni, nem pedig az alapvető, mezei pénzügyi szolgáltatások után.

Mennyivel drágul a banki ügyintézés?

A miniszterelnök által megpendített, legfeljebb 1 ezrelékes tétel egy-egy pénzügyi tranzakció után valóban nem magas. Ha valakinek a munkáltatója havonta elutal 200 ezer forintot a bankszámlájára, akkor 1 ezrelékes adót feltételezve, az állam menet közben 200 forinttal csapolja meg a munkabért. Ha ezután az illető használja a bankkártyáját és az egész összeget egyben kiveszi a bankból, akkor újabb 199,8 forint kerül az államhoz, és amikor több tételben 20-30 ezer forintos rezsiszámlákat befizet a postán, akkor megint 20-30 forintok gyarapítják az államkasszát. Nem feltétlenül lesz olcsóbb az a megoldás sem, ha valaki aktív kártya- és bankhasználóként hanyagolja a sárga csekket. Ha valaki sűrűn forgolódik pénzügyi intézményekben, többször és többet használja a bankkártyáját vagy kezdeményez banki átutalást, akkor havonta a sok kicsi tétel is összeállhat akár több ezer forinttá. Lehet azzal érvelni, hogy a teher szociálisan arányos, hiszen a kispénzűektől kevesebb adót fognak elvonni, de a vállalkozások is fizetik majd az illetéket, ott efféle szociális szempontok már kevésbé érvényesülnek.

Kacérkodnak a politikai feltételekkel

Orbán a rádióinterjúban arról is beszélt, hogy ugyan a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) nincsenek olyan feltételei, amelyek nem pénzügyi jellegűek lennének, az Európai Unió "kacérkodik azzal a gondolattal", hogy politikai feltételeket támasszon a Magyarország által kért hitelkeret megadásához. A kormányfő szerint ha az EU ilyen döntést hozna, azt minden uniós tagállamnak vissza kellene utasítania. "Politikai feltételeket támasztani ugyanis egész egyszerűen zsarolás lenne, amely nem fogadható el az EU-ban" - mondta Orbán.

A magyar kormány régóta szeretné megkezdeni a tárgyalásokat az IMF-fel, de eddig csak informális tárgyalásokig jutottak. Az IMF arra vár, hogy az Európai Bizottság is rábólintson a magyar hiteltárgyalásokra. Az IMF ugyanis nem hitelez önállóan uniós tagállamoknak, csak az EU-val együttműködve. Ez történt az elmúlt években Lettország, Románia, Görögország, Portugália és Írország esetében, a nem EU-tag Ukrajnának viszont az IMF önállóan biztosított 12 milliárd eurót 2008-ban.

Az Európai Bizottság számos témában folytat úgynevezett kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, más ügyekben pedig vizsgálja, hogy a magyar jogszabályok megfelelnek-e az uniós szerződéseknek, nem egyértelmű, hogy ezek közül pontosan melyek feltételei a hiteltárgyalások megkezdésének, és melyek nem azok. Ez lehet az oka, hogy Orbán úgy érzi, az Európai Bizottság kilép a szerepéből, és politikai feltételeket akar támasztani.

Ezt a sejtést erősíti, hogy az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly egy szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Magyarország által kért hitelkeretről tartandó tárgyalás előfeltételei elég világosak: az országnak olyan jogi környezetet kell teremtenie, amely biztosítja a befektetők bizalmát. "Úgy ítéljük meg, hogy a befektetői bizalom jelenleg nincs meg, ezért arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent a szükséges jogi környezet biztosításához, hogy a befektetők visszatérhessenek, és ezzel enyhüljön a magyar gazdaságra nehezedő nyomás" - fogalmazott Bailly.

"Remélem, hogy senki sem akarja összetéveszteni a dolgokat, amelyek nem szükségszerűen kapcsolódnak a hiteltárgyalások megkezdéséhez" - mondta szerdán a Dow Jones hírügynökségnek Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára is, aki szerint a kormány elfogadja, hogy a nemzeti bank függetlenségét érintő eljárás előfeltétel, de álláspontja szerint a másik kettő - a bírók nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége - teljesen külön ügy.

Jegybank, költségvetés, bíróság és egyházak

Az IMF-hitelnek korábban nem voltak a gazdaságpolitikán túli feltételei: Lettországban például igen jelentős megszorításokat hajtottak végre, 10 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, 20 százalékkal a közalkalmazotti fizetéseket, a minimálbért pedig ötödével vágták vissza. Hasonlóan súlyos, de gazdaságpolitikai jellegű lépéseket kényszerített ki az EU és az IMF Romániában is. Ukrajnában a legkeményebb feltétel a gáz árának emelése, vagyis az állami támogatás visszavágása volt.

A Magyarországgal szemben folyó kötelezettségszegési eljárások közül egyértelműen gazdaságpolitikai követelmény a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása, amelyre a magyar kormányok 2004 óta nem voltak képesek. Márciusban a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács is jóváhagyta a Bizottság ajánlását, amelyben 495 millió euró (több mint 145 milliárd forint) kohéziós támogatás befagyasztására tett javaslatot. Igaz, arról is határoztak, hogy a döntésüket azonnal felfüggesztik, ha június 22-éig a magyar kormány bizonyítani tudja, hogy leszorítja a költségvetési hiányt.

Nem gazdasági természetűek viszont az igazságszolgáltatás reformját érintő kritikák: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat a bírák korai nyugdíjazása miatt, és vizsgálja az igazságszolgáltatás reformjának egészét is, mert feltételezi, hogy a törvény nem biztosítja a bírósági rendszer függetlenségét. Ugyancsak kötelezettségszegési eljárás folyik az adatvédelmi ombudsman posztjának megszüntetése miatt. Viviane Reding bizottsági alelnök pedig ezen a héten jelentette be, hogy vizsgálja a magyar egyházügyi törvényt is, hogy az nem ellentétes-e a vallási diszkrimináció tilalmával.