Uniós pénzből támogatják a céges nyelvórákat

Munkahelyi nyelvtanfolyamok megtartásához szükséges forrásokra pályázhatnak a cégek egy hamarosan induló TÁMOP-projekt keretében.  Magyarországon a felnőttek 20 százaléka állítja magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, miközben az álláshirdetések 60 százalékában az elvárás.

A közeljövőben induló uniós támogatásokból megvalósuló TÁMOP-projektek egyike a vállalatoknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkahelyi képzések megvalósításához szükséges forrásokra pályázzanak, míg egy másik projekt keretében mintegy 100 ezer magánszemély pályázhat 90 órás nyelvi képzésekre.

Mint arról korábban beszámoltunk, januárban az egy évvel korábbi felére zuhant a nyelviskolák céges ügyfeleinek száma, és lakossági ügyfélből is 30 százalékkal kevesebb iratkozott be valamelyik intézménybe. A kormányzat január elsejével szüntette meg annak lehetőségét, hogy a vállalkozások leírják a szakképzési hozzájárulásból a képzési költségeik egy részét.

A magyar lakosság meglehetősen rosszul áll idegennyelv-ismeret tekintetében, és Magyarország a közép-kelet európai régión belül is sereghajtónak számít - véli a Salusinszky András a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. Miközben a Magyarországon megjelenő álláshirdetések több mint 60 százalékában alkalmazási feltételként jelenik meg legalább egy idegen nyelv minimum tárgyalóképes szintű ismerete, a felnőttek 20 százaléka állítja magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, a 25 és 64 év közöttiek 15 százaléka nyilatkozik úgy, hogy beszél angolul - feleannyian, mint Szlovákiában vagy Csehországban, és harmadannyian, mint Horvátországban.

Egyértelműen kimutatható, hogy a nyelvtudás a külkereskedelem egyik alapvető mozgató rugója, és egyetemi kutatások szerint régiónkban az angol nyelv ismerete átlagosan 74 százalékkal növeli az egyes országok külkereskedelmi forgalmát - fűzte hozzá.