600 millióból beszélget a kormány a versenyszférával

600 millió forintot szán a kormány a versenyszférával közösen létrehozott konzultációs fórum üzemeltetésére.

Idén hatszázmillió forintot szán a kormány a versenyszféra és a kormány közötti állandó konzultációra - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból. A kormány ennyi pénzt csoportosított át a költségvetés tartalékából, és adja oda a konzultációs fórum feladatainak ellátására.

Február végén alakult meg a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma, amelyen a jövőben a munka világát érintő kérdésekről egyeztet a kormány a versenyszféra munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteivel Az alapszabályt szakszervezeti részről a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vezetői, a munkaadói érdekképviseletek közül pedig az Általános Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vezetői írták alá.

Az érdekegyeztetési rendszer átalakításáról és Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényt tavaly fogadta el a parlament. Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel, és évente legalább négyszer ülésezik majd. Az új testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A lépésre a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azért volt szükség, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács nem működött hatékonyan.

A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma egy másik testület. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még tavaly év végén azt mondta, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) továbbra is működik, ez a kerete az új érdekegyeztetési rendszernek. Szólt arról is, hogy az új érdekegyeztető fórum mellett létrehoznak egy monitoring bizottságot is, amely elemzéseket, jelentéseket készít például az új Munka törvénykönyve, az adórendszer, vagy épp a szakképzési törvény gyakorlati működéséről.