Közszolgákra hajtana a kormány által kiszemelt bank

Célegyenesbe értek a Magyar Fejlesztési Bank és a DZ Bank közötti tárgyalások a német hitelintézetnek a Takarékbankban lévő 38,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról - értesült a Népszabadság. A lap szerint az önkormányzatokat és a közalkalmazottakat is arra bátorítanák, hogy ennek a hálózatnak az ügyfelei legyenek.

A Népszabadság információi szerint a végéhez közelednek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a DZ Bank közötti tárgyalások a német hitelintézetnek a Takarékbankban lévő 38,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról.

A lap szerint már csak az árról kell megegyezni, az elvárások azonban nincsenek messze egymástól, így hamarosan megszülethet a megállapodás. A cikk szerint az állami bank vezetése folyamatosan egyeztet a Takarékbankban többséget, 56,5 százalékot tulajdonló takarékszövetkezetekkel is, velük már akad más vitája is. Az állami pénzintézet módosításokat szeretne a Takarékbank működésében és irányításában, a takarékoknak azonban megfelel a jelenlegi, elsősorban ernyőbanki szerep, és ezen nem is kívánnak változtatni.

Közszolgákra hajtana a bank

Az 1600 egységből álló hálózat a lap szerint jól jönne az MFB-nek. Az állami fejlesztési bank ugyan közvetlenül is nyújt hiteleket, de éppen a kormányzat szempontjából kiemelt fontosságú kkv-szektort jellemzően inkább közvetve, partnerein, például a kereskedelmi bankokon keresztül tudja elérni. A hitelek közvetlen, a Takarékbankon keresztüli kihelyezése azonban egyrészt olcsóbb lenne, másrészt megvalósulna a másik elvárás, vagyis az állami szerep erősítése a kereskedelmi banki szolgáltatásokban.

A Népszabadság információi szerint a folyamat nem állna meg itt, a Takarékbanknak, illetve a takarékoknak máshol is szánnak szerepet. Az állami tulajdonban lévő cégeket, de az önkormányzatokat, sőt a közalkalmazottakat is arra bátorítanák, hogy a számlavezetési és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is ettől a bankhálózattól vegyék igénybe. Az országos lefedettség jól jön egy másik most induló állami program, a lakossági állampapír-vásárlás ösztönzésénél is - írja a lap.

A kormányzat már régóta bankvásárlást tervez, korábban felmerült egy, az energiahatékonysági programok finanszírozásával foglalkozó zöldbank, és egy csak a mezőgazdaságra koncentráló agrárbank létrehozásának ötlete is. Érintettségük okán nevük elhallgatását kérő forrásaink április közepén azt mondták, három bank is szóba jöhet: a Takarékbank, a Demján Sándor kezében lévő Gránit Bank és a Töröcskei István (ma az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója) által alapított Széchenyi Bank is. A Népszabadság szerint a zöldbank létrehozása már nincs napirenden, az utóbbi létrehozásának lehetőségét pedig ugyan még vizsgálja a kabinet, de állítólag már csak a Vidékfejlesztési Minisztérium erőlteti az elképzelést.