Furcsa okokból húzzák keresztbe a plázák számításait

A plázastop két nagy vesztese a Penny Market és a Lidl. A Nemzetgazdasági Minisztérium titkolja, hogy miért tagadta meg az engedélyt az áruházaktól, de több, a neve elhallgatását kérő hivatalnok azt mondta, hogy a tárca néhol azzal érvelt, hogy nem teremtene munkahelyeket, hol azzal, hogy káros hatással lenne a helyi piacra, továbbá leterhelné a közlekedést, megjelennének az utakon az áruszállító kamionok, és a vásárlók autói is szennyeznék a környezetet. Az önkormányzatok nem bánják, a helyi boltosok fellélegeztek, a vásárlók azonban a drága kisboltokra és a szűkös kínálatra panaszkodnak az után, hogy a plázastop számos boltnak megálljt parancsolt Magyarországon.

"Nehogy egy gyárat tegyenek a falu közepére, akkor inkább egy bevásárlóközpontot" - mondta Fót forgalmas főutcájának egyik ledózerolt, jelenleg eladó telke mellett egy nyugdíjas nő szerda délelőtt az [origo]-nak. A város központjában fekvő telken korábban egy üzem állt, jelenleg a Lidl tulajdonában van, de most 250 millió forintért próbálnak túladni a 3500 négyzetméteres területen.

A Lidl nem tud mit kezdeni vele, ugyanis az idén januártól három évig tilos 300 négyzetméter feletti területű üzletet építeni Magyarországon. A tilalom alól a - kormány delegáltjaiból álló plázabizottság véleményének kikérése után - csak a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. Matolcsy Györgytől ilyet eddig több mint negyven esetben kértek, 15 esetben örülhettek, 12 kérelmet azonban elutasítottak, a többiről pedig még nem született döntés. Engedélyt kapott például járműalkatrész-kereskedés, díszállatüzlet, hűtőház és raktár, de csak egy olyan vállalkozás, amelyik élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik. Az elutasított kérelmezők közül ugyanakkor tízen árultak volna élelmiszert.

A rendelkezés eddigi tapasztalatai szerint a nagyobb láncoknak kevés esélyük van új bolt építésére. A legtöbb elutasítást a Penny Market kapta: Fóton, Albertirsán és Hajdúsámsonon tervezett beruházása sem kapott felmentést a tilalom alól. Ezenkívül nem épülhet Metro sem Kecskeméten, és a Keso Kft. sem építhet Debrecenben. Ez utóbbi cég egy 4000 négyzetméteres outletet szeretett volna építeni a megyeszékhelyen, amelyben helyet kapott volna egy piac és különböző üzletek is. Kelemen György, a Keso Kft. tulajdonostársa és jogi képviselője a Dehir.hu-nak elmondta, "a bizottság környezetvédelmi szempontokra hivatkozva utasította el a kérelmüket, holott ilyen szakértői anyagok nem voltak a birtokukban". Mint mondta, ők most készítettek egy környezetvédelmi tanulmányt, amelyben a szakértők épp arra jutottak, hogy óvná a környezetet, ha a közelben élőknek nem kellene egy villanykörtéért bemenniük a belvárosba.

A Penny Market a miniszter döntését nem kommentálta, mint mondták, beruházási ügyekben náluk ez a szokás. Az [origo] azonban megnézte, hol terjeszkedtek volna.

A mintegy 18 ezer lakosú Fóton a város közepén, a Dózsa György úton lévő üzletsor melletti három-négy, jelenleg is lakott családi házat vásárolta volna meg az üzletlánc, és az így nyert telkeket egyesítette volna. Annak, hogy mindez csak terv marad, az általunk megkérdezett fótiak közül leginkább a konkurencia örül. "Rontaná az üzletet, és sokan tiltakoztak az üzletsoron lévő boltosok közül, kivéve, akinek a házát a Penny meg akarta venni" - magyarázta az egyik kis diszkont eladója a tervezett beruházás helyszínétől ötven méterre, az átmenőforgalmat lebonyolító főútvonal mellett. Habár vásárlóként örülne a boltnak, a munkáját nem akarja elveszíteni, ahogy a közeli pékségek, zöldségesek és kisboltosok sem - fogalmazott.

A fóti főutcán egy üzletsor mellé települt volna a Penny Market

A potenciális vásárlók ugyanakkor a helyi boltok áraira, a szűkös választékra panaszkodnak. "A közértnek álcázott italboltok mellett csak egy CBA, egy Coop és egy Match van a városon belül - magyarázta egy Fóton élő és dolgozó nő, hozzátéve, hogy azok árait magasnak, választékát szegényesnek tartja, az egyik bolt berendezése pedig szerinte legalább 1984 óta semmit nem változott. "Jó lenne, ha lenne a közelben Penny vagy Lidl, mert ami itt van, az drága, és kisebb a választék - mondta nagy egyetértésben két másik nő is a főutca egyik buszmegállójában, miközben a dunakeszi Tesco ingyenes buszjáratára vártak. Autójuk nincs, az utazással egybekötött vásárlást annak ellenére is vállalják, hogy az legalább három órát vesz el a délelőttjükből.

Egy fiatal nő a fóti főutcán pedig arról mesélt, hogy helyben csak kenyeret vesz, mert minden mást drágának tart. Személy szerint ez nem jelent neki gondot, mert autójával a közeli bevásárlóközpontokban meg tudja oldani a nagybevásárlást.

Az [origo] információi szerint a Penny a beruházások mellett maga is azzal érvelt, hogy az mindenkinek jó, és igény is lenne rá. Több, a neve elhallgatását kérő hivatalnok viszont azt mondta, hogy a minisztérium az esetek többségében a 300 négyzetméteres, jogszabályban világosan rögzített limit átlépésén túl egy sor káros hatást hozott fel az elutasítás okaként. Azzal érvelt, hogy nem teremtene munkahelyeket, káros hatással lenne a helyi piacra, továbbá leterhelné a közlekedést, megjelennének az utakon az áruszállító kamionok, és a vásárlók autói is szennyeznék a környezetet.

"Környezetvédelem? Itt? Mit?" - kérdezett vissza egy nő a város főutcáján, nem messze a tervezett bolt helyszínétől. "Egy-két fa a parkolóban még jó is lenne. Arra gondolhattak, hogy több szemét lenne eldobálva?" - morfondírozott. Egy másik nő szerint nem természetvédelmi területen építkeznének, ami ugyan kissé messzebb valóban található, de ott tudomása szerint "érdekes módon" egy lakóterület építését tervezik.

"Az ember már nem válogat"

Giró-Szász András kormányszóvivő a plázastopról szóló törvény elfogadása előtt azzal indokolta a javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalom 69 százalékát a nagyáruházak uralják, amelyek zöme külföldi tulajdonban van, és csak a maradék 31 százalék van kis- és középvállalkozásoknál, miközben a utóbbiak vannak számbeli többségben. A kormány ezen az arányon kíván változtatni - fogalmazott. A Penny kiszemelt beruházásainak helyszínén a kisebb boltok mellett a nagyobb üzletláncok közül mindenhol van CBA, Hajdúsámsont kivéve Coop is, sőt Albertirsa központjában felépült egy Tesco is.

"A magyar boltok jóval drágábbak - jelentette ki határozottan egy fóti asszony. "Annyira lejjebb ment az emberek életszínvonala, egy átlag családban már nem szempont, hogy magyar tulajdonú boltban vásároljon, oda megy, ahol olcsóbban megússza" - fogalmazott egy középkorú nő. Egy nyugdíjas asszony ugyanakkor egyetértene azzal, hogy támogassák a hazai vállalkozókat akár a többiek rovására is, és vásárolna ezért drágábban is, bár hozzátette, hogy ő megtermeli magának, ami kell, és csak húsért jár a helyi boltba.

Megkérdeztük a gazdasági minisztériumot arról, vajon számít-e bármit az, hogy magyar vagy külföldi láncról van szó. "Az, hogy magyar, vagy külföldi tulajdonban álló cég kéri-e a felmentést, nem olyan szempont, amely a döntéshozatal során figyelembe vehető, mert a szabályozás ily módon az Európai Unió jogrendjébe ütközve a letelepedés szabadságának jogellenes korlátozását jelentené" - közölte az [origo]-val az NGM sajtóosztálya.

Óvoda mellett épült volna a bolt

Hajdúsámsonon sem valósulhat meg a Penny beruházása. Hamza Gábor polgármester az [origo]-nak azt mondta, hogy a Penny egy száz százalékban önkormányzati tulajdonú telken akart építkezni, bár ezt csak "hallotta", mivel állítása szerint őt a Penny egyetlen képviselője sem kereste meg, a cég nevében vele senki sem tárgyalt.

A polgármester úgy véli, hogy ha a Penny felmentést is kapott volna a minisztériumtól a plázastop alól, az illetékes főépítész akkor sem adta volna ki az engedélyt. A tervezett beruházás közvetlen szomszédságában ugyanis egy hatszáz gyerekkel működő óvoda van, így az áruszállító kamionokra és kidobott romlott élelmiszerek dombjára gondolva a környezetvédelmi indokokra hivatkozó elutasítást jogosnak érzi.

Hamza Gábor szerint a 13 ezer fős település jól ellátott, sok a kisbolt, van egy nagyobb áruház, miközben a kilenc kilométerre lévő Debrecenben "a legmagasabb ellátás is biztosítva van". Meglátása szerint a helyi boltok jó árakkal működnek, állandóan akcióznak, ráadásul helyben lakó kereskedők, pékek dolgoznak ott.

"Kinyírta volna a kisebb boltokat"

Az Albertirsán élő mintegy tízezer ember a számos kisbolt kínálata mellett a városközpontban talál egy nagy Tescót is, emellett több Coop, CBA és Profi is van a településen.

Egy helybéli férfi az [origo]-nak az mondta, hogy emiatt nem hiányzik a Penny Market, bár meggyőződése, hogy nem az államnak kell megmondania, hogy hol mennyi bolt épüljön vagy zárjon be. Szerinte a vásárlóknak annál jobb, minél több lehetőségből választhatnak. Úgy tapasztalja, hogy a helyi kisboltok az árverseny miatt az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékekre mentek rá, és a szintén alacsony áraival hirdető Penny őket "biztos kinyírta" volna.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Oláh Lajos szocialista képviselő "Kik kaptak felmentést a plázastop alól" kérdésére adott írásos válaszból kiderül, hogy pontosan kik alkotják a bírálóbizottságot. A bizottság elnöke Király Péter, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatója, tagjai még Szomori Béla főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium, NGM), Weingartner Lilla osztályvezető (NGM) és Szépe Ferenc főosztályvezető (Vidékfejlesztési Minisztérium, VM) és Kentési Sándor, a VM kabinetfőnöke. Megkerestük Király Pétert, hogy az egyes esetekben milyen konkrét indokokkal utasították el a felmentési kérelmeket, de ő az [origo]-nak azt mondta, hogy csak május 2-áva vezeti a bizottságot, így a korábbi döntések szempontjairól nem tud tájékoztatást adni. Az NGM delegáltjai pedig azt közölték a tárca sajtóosztálya által, hogy ők április 16. óta tagjai a bizottságnak. Kérelemre a jogerős határozatot azonban bárki korlátozás nélkül megismerheti a Ket. 69/A §-a alapján.