Várnának a szabadságok átalakításával

Az új munka törvénykönyvének számos pontját mégsem év közben vezetné be a kormány szakértői csapata - derül ki az ado.hu-n megjelent interjúból, amelyet a portál Berke Gyulával, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagjával készített. A szakértő szerint várhatóan csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait.

Sok változást hoz a munka törvénykönyvéhez (Mt.) kapcsolódó átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat, amely valószínűleg a jövő héten kerül a kormány elé. Várhatóan csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait - mondta az Adó Online-nak Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagja.

Berke Gyula hangsúlyozta, hogy az átmeneti szabályokat meghatározó törvényjavaslat az első hónapokban, az átmenethez kapcsolódóan segíti a jogalkalmazást, de a várakozások szerint érdemben is módosítani fogja a már elfogadott és július elsején hatályba lépő törvényt.

A kormány elé kerülő szakértői javaslat szerint a szabadságra, betegszabadságra, valamint az átlagkereset helyett alkalmazandó távolléti díj számítására vonatkozó szabályok csak 2013-tól lennének hatályosak - jelezte Berke Gyula, hozzátéve, hogy ezeket irracionális is lenne év közben változtatni, ugyanis indokolatlanul bonyolult lenne a szabadságokat, illetve az új törvény szerinti időtartamokat arányosítani.

Az új törvénykönyv szerint a szabályok sokkal nagyobb teret adnak a dolgozók és munkáltatóik közötti megegyezésnek. A munkáltató alapesetben köteles két hét egybefüggő szabadságot kiadni minden dolgozójának, de teljesen másban is megállapodhatnak. Ha valaki csak pár napot akar kivenni, azért, hogy a következő évben egy hosszabb távollétre használja fel a szabadságát, erre is meglesz a lehetősége, csak a feleknek erről meg kell állapodniuk (az új szabályokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat).

Minden munkaszerződésben alkalmazni kell az új törvénykönyvet

Berke Gyula szerint az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényben benne lesznek az Mt. hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti szabályok, módosulnak egyéb törvények, például a társasági törvény, csődtörvény, közalkalmazotti, köztisztviselői törvény.

Berke Gyula azt mondta, hogy a főszabály szerint az új törvénykönyvet a már fennálló munkaviszonyokban, illetve kollektív szerződésekben is alkalmazni kell. Ha egy munkaszerződés valamely rendelkezése július 1-jén az új törvénykönyvbe ütközik, akkor az a rendelkezés érvénytelen. Ugyanakkor ha a munkaszerződésből arra lehet következtetni, hogy a felek - a korábbi Mt.-re hivatkozással - konkrétan meg akartak állapodni valamilyen jogosultságban vagy annak mértékében, akkor az új Mt. ezt nem írja felül, változatlanul hatályban marad, mert a megállapodás erősebb lesz (feltéve, hogy a munkavállalóra kedvezőbb).

Berke Gyula hozzátette, hogy a megállapodás a törvénytől a munkavállaló javára változatlanul eltérhet. Ha azonban az új Mt. szerint ez a megállapodás jogszabályba ütközik, azaz valami olyan szerepel a munkaszerződésben, amit az új Mt. kifejezetten tilt, akkor az azonnal hatályát veszti, és az új szabályokat kell alkalmazni.

Nem kell a már elrendelt beosztáshoz hozzányúlni

A felmondásokról a szakértő azt mondta: ha a felmondást az új törvény hatályba lépése előtt közölték, akkor a korábbi Mt. szabályait kell alkalmazni a végkielégítésre és a felmondási időre is. Ha azonban július 1-je után mondanak fel, már az új törvénykönyv érvényes, függetlenül attól, mi szerepel a munkaszerződésben. A munkaidőnél az az átmeneti szabály várható, hogy önmagában a törvény hatálybalépése miatt a már alkalmazott munkaidő-beosztásokhoz nem kell hozzányúlni mindaddig, amíg azok - a közöltek szerint - fennállnak.

A bérpótlékok számításáról azt mondta: az új törvénykönyv megengedi azt, hogy a korábban az alapbéren felül elszámolt pótlékok helyett a felek személyi alapbérbe foglalják a pótlékokat. Emellett arra is lehetőség lesz az új szabályok szerint, hogy az alapbéren felül a felek átalánypótlékban állapodjanak meg. Azaz nem az elszámolt idők alapján fizessenek pótlékokat tételesen, hanem például 30 százalékos pótlékátalányban állapodjanak meg.