Az eurózóna pénzügyminisztereinek döntésétől a spanyolok azt várják, hogy a rossz ingatlanhitelek miatt szorongatott helyzetben lévő pénzintézetek kiszabadulnak a nyomás alól, és megerősödve képesek lesznek finanszírozni az egyelőre recesszióban lévő gazdaság remélhetőleg beinduló növekedését.
Rajoy azt mondta vasárnapi madridi sajtókonferenciáján, hogy az általa vezetett jobboldali kormány eddigi, kevesebb mint féléves hivatali ideje alatt olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek nélkül nemcsak a spanyol bankrendszert, hanem "a spanyol királyságot" kellett volna megmenteni.
Ő is elismerte ugyanakkor, hogy az idei év nagyon rossz lesz. Az elképesztően magas, 25 százalék körüli munkanélküliségtől is sújtott Spanyolország gazdasága az idén valószínűleg 1,7 százalékkal zsugorodni fog.
A nemzetközi sajtóban megjelenő vélemények abban sem biztosak, hogy maga a mentőakció sikeres lesz. A Reuters hírügynökség által idézett elemzők attól tartanak, hogy a jövő hét végén esedékes megismételt görög parlamenti választás esetleges kedvezőtlen eredménye lenullázhatja a hangulatjavító intézkedést.
Ez esetben a spanyol állam számára bezárulhatna a piaci finanszírozás kapuja, ami végzetes következményekkel járhatna. Nem maradna más lehetőség, mint egy általános spanyol mentőcsomag, de kétséges, hogy ekkora összeg egyáltalán rendelkezésre áll-e az eurózónában - tekintve, hogy az EU negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó.
A Wall Street Journal amerikai üzleti lap az internetes oldalán azt írta, hogy már hétfőn is sok múlik majd azon, hogyan reagálnak a piacok a hétvégi fejleményekre. Nem világos ugyanis, hogy a befektetők elhiszik, hogy a megszavazott összeg elég lesz a spanyol bankoknak.