Világbank: Ha jön a pánik, nem lesz idő értekezni

Most már közel lehet a pillanat, amikor az euróövezeti vezetőknek "be kell törniük a tűzriasztót védő üveget", és jól teszik, ha elolvassák a tűz esetére kidolgozott útmutatót, mivel a görögországi fejlemények nyomán piaci pánik söpörhet végig Spanyolországon, Olaszországon és az euróövezet egészén, veszélyzónává változtatva Európát - írta pénteken megjelent cikkében a Világbank elnöke, Robert Zoellick. Amerikai diplomaták és az EKB elnöke is azt akarja elérni az uniós döntéshozóknál, hogy mielőbb legyenek úrrá az adósságválságon, mielőtt az világméretűvé dagad.

Robert Zoellick a Financial Timesban közölt írásában annak a véleményének adott hangot, hogy 2012 nyara "kísértetiesen hasonlít 2008-ra", csak ezúttal nem a jelzáloghitelek, hanem az euróövezeti szuverén adósság számít kockázatos befektetésnek.

Ha Görögország elhagyja az euróövezetet, annak tovagyűrűző következményeit lehetetlen megjósolni, ahogyan a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlásának is voltak nem várt következményei.

Az euróövezeti vezetőknek ezért készen kell állniuk, mert nem lesz idő pénzügyminiszteri értekezletekre, amelyeken majd áttekintik a kilátásokat. Ha ugyanis a pánik eluralja a piacokat, a befektetők biztonságos eszközökbe menekülnek, és e folyamat közben újabb tüzek gyúlnak - fogalmaz pénteki írásában a Világbank vezetője.

Zoellick szerint a valutauniós döntéshozóknak elsősorban a vállalati szektor likviditási kockázatait kell figyelniük (azaz hogy legyen azonnal felhasználható pénzük a cégeknek), és ha a bankok újabb vészhelyzeti pénzügyi segítségben részesülnek, akkor rá kell szorítani a bankok vezetését az ügyfelek hitelellátásának folytatására.

A Világbank elnöke azt is javasolja, hogy az euróövezeti vezetők az elővigyázatossági lépések keretében már most juttassanak tőkét a bankoknak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) válságkezelő forrásaiból, és állapodjanak meg egy középtávú finanszírozási biztosíték létrehozásáról olyan országok számára, mint Spanyolország.

Ez a biztosíték származhat szintén az ESM-ből, vagy akár "közös euróövezeti kötvények részleges alkalmazásából" - áll Zoellick cikkében.

Egy másik vezető gazdasági szakember ugyancsak pénteken elhangzott nyilatkozatában gyakorlatilag biztosra vette Görögország euróövezeti tagságának megszűnését akár rövid időn belül is. Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász a BBC televízió HardTalk című, pénteken sugárzott politikai interjúműsorában kijelentette: Görögországnak "el kell hagynia az euróövezetet, és el is fogja hagyni". (Krugman blogjában is erről írt.)

Obama is aggódik

Eközben az Obama-kormány sürgeti az uniós döntéshozókat, hogy mielőbb tegyenek lépéseket az eurózóna pénzügyi problémáinak rendezésére - írja Reuters.

A washingtoni diplomaták szerint ugyanis egy rendezetlen görög csőd vagy egy spanyol vagy olasz bankválság beláthatatlan következményekkel járna, és rosszul jönne az amúgy is lassan magára találó amerikai gazdaságnak az elnökválasztás előtt. Az Egyesült Államok kormánya szerint a két legfontosabb dolog, hogy feltőkésítsék a bankokat, ezzel stabilizálva a pénzügyi rendszert, másfelől pedig világos tervet készítsenek az eurózóna hosszú távú működtetésére.

A megoldást sürgette az Európai Központi Bank elnöke is. Mario Draghi csütörtökön kemény hangon szólította fel az EU vezetőit, hogy minél előtt eredményesen kezeljék a régóta húzódó, a gazdasági növekedést és a piacokat romboló adósságválságot. Draghi egyúttal arra biztatta az uniós vezetőket, hogy tíz vagy akár húszéves távlatokban gondolkozzanak arról, vajon milyen változtatásokra van szükség az EU gazdasági és monetáris uniójának erősebbé és jobbá tételére.