Most az euróválság is szabadságra megy?

Júliusban és augusztusban lelassulnak a pénzpiacok is, Európa a görög válság után fellélegezhet, hogy nyugodtabb vizekre jutott. Az idei nyár azonban nem ígérkezik uborkaszezonnak, június végén még összecsapnak az unió vezetői, Görögországnak egyezségre kell jutnia a hitelezőivel, és a spanyol helyzet is bármikor riaszthatja a pihenni vágyó piacot.

Fél százalékon múlik az euró sorsa, írtuk a június 17-i görög választásokoról szóló percről percre tudósításunkban. A cím nem volt túlzás: a legtöbb elemző arra számított, hogy a megszorításokat elvető pártok sikere esetén beláthatatlan folyamatok indulhatnak el az eurózónában és az Európai Unióban. A két versengő párt között pedig az exit poll eredmények alapján alig volt különbség. Késő estére kiderült, hogy a görögök az eurózónában akarnak maradni, így megszorításpárti politikai erőknek adtak felhatalmazást. Az euró erősödni kezdett, de ez nem jelenti azt, hogy idén nyárra már mindenki elfelejtheti az euróválságot.

Görög tili-toli

Hiába az euróbarát görög kormány, amely csütörtökön alakult meg, és amely kényelmes többséggel viheti végbe az európai tagállamok által elvárt hitelprogram megszorításait, bizonytalanságot okoz, hogy ellentétes nyilatkozatok születnek a program felpuhításáról.

Angela Merkel kategorikusan kizárta, hogy a hitelprogramban könnyítéseket adjanak Athénnak, pedig a kormányra került görög pártok arról beszéltek, hogy ezt fogják kérni. Birgit Reinemund, a német parlament gazdasági bizottságának elnöke az [origo]-nak adott interjújában viszont azt mondta, hogy egy hónappal kitolhatják a programban lefektetett határidőket, mivel ennyi időt vesztegetett el az ország a májusi és június választás közti kampánnyal. Erről a német külügyminiszter is beszélt, ami azt jelzi, a német kormányon belül is vita zajlik, adjanak-e egy hónapnyi levegőt a görögöknek.

A döntés azért sürgető, mert az elemzések szerint körülbelül július közepéig tarthat ki Görögország pénze, ezután az ország csődbe megy, ha nem kapja meg a hitel következő részletét, amelyről várhatóan július 3-án dönt az EU és az IMF. Ha a kormányalakítás vagy a program soron következő tárgyalásai elhúzódnak, Görögország kifuthat az időből.

Spanyol pánik

Sejthető, hogy ha már megúszta a görög választást az eurózóna, akkor a tárgyalásokon így vagy úgy, de kompromisszumot kötnek, és a görögök pénzt kapnak. A bajok viszont ettől nem múlnak el, mivel a Mediterrán-tenger nyugati partján a görögnél mintegy ötször nagyobb gazdaság omolhat össze, ha az uniós vezetők nem találnak megoldást.

"A nagy szereplők már Spanyolországra figyelnek, ahol a kötvényhozamok az euró spanyol bevezetése óta a legmagasabb szintekre szöktek" - írta Daróczi Andor, az MKB Alapkezelő befektetési igazgatója a Portfolión megjelent elemzésében. Az Equilor szerda reggeli piaci kommentárjában azt írta a legutóbbi spanyol kötvénykibocsátásról, hogy az nem tekinthető sikeresnek, mert a magas hozamszintek arról tanúskodnak, hogy a spanyol állam már bármekkora árat megad, csak eladhassa a papírjait. A bajt mutatja, hogy a vízválasztónak tekintett 7 százalékos hozamszint fölötti tízéves állampapírok után a rövid lejáratú papírokat is csak drágán tudja eladni Madrid. Ez azt mutatja, hogy a piac már abban sem bízik, hogy Spanyolország rövid távon stabil marad.

A megoldást az jelenthetné, ha az eurózóna közösségi szintre emelné a kötvénykibocsátást, vagy legalább a piaci beavatkozás közös lenne. Előbbit eurókötvénynek nevezik, és gyakorlatilag azt jelentené, hogy tagállamok nem saját maguk bocsátanak ki állampapírokat, hogy pénzhez jussanak, hanem közösen tennék. Ez azzal járna, hogy a jól gazdálkodó tagállamok, élükön Németországgal, drágábban kapnának hitelt, mert az eurózóna átlagos kockázata magasabb, mint külön a német, a finn vagy az osztrák. Ugyanakkor óriási segítség lenne az adósságválsággal küzdő déli tagállamoknak, mert ők a jelenleginél sokkal olcsóbban szerezhetnének hitelt.

Merkelék azért állnak az eurókötvény útjába, mert az olcsó hitel megoldhatná ugyan az adósságválságot, de elkényelmesítené a déli kormányokat, amelyek így nem lennének rákényszerítve a gazdaság versenyképességének javítására. A németek ezért előbb szorosabbra fűznék a tagállamok közti együttműködést, egységesítenék a tagállamok költségvetéseit és erős ellenőrzési jogosítványokat adnának Brüsszel kezébe.

Uniós csúcs

Arra viszont már Angela Merkel is nyitottnak mutatta magát múlt, hogy az európai mentőalap beavatkozzon az állampapírpiacon. Azt mondta, nincs erre konkrét terv, de a lehetőség adott - ezt a piac pozitívan fogadta. Ha az EFSF nevű mentőalap vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzeiből olasz, spanyol, portugál vagy ír papírokat vásárolnának, a hozamok érdemben csökkennének, amellyel az államcsőd fenyegetésén oldani lehetne. A terv mögé a múlt csütörtökön az Európai Központi Bank is beállt, az egyik vezetője emlékeztetett, hogy az EFSF-et eddig is lehetett ilyen célra használni, csak épp egy kormány sem jelentkezett a lehetőségért.

Pénteken pedig egy 130 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő csomagról állapodott meg Merkel az olasz, spanyol és francia miniszterelnökökkel, illetve elnökkel. A csomagnak a BBC beszámolója szerint része az Európai Központi Bank tőkéjének emelése, az Európai Bizottság regionális alapjaiban lévő fel nem használt pénzek bevetése és a nagy európai infrastrukturális beruházásokat finanszírozó közös kötvények kibocsátása.

A nyaralás előtti legnagyobb politikai összecsapás azonban nem az azonnali tűzoltó lépések miatt lesz, hanem az unió jövőjét befolyásoló kérdésekben. Herman van Rompuy, az Európai Unió elnöke azt mondta június 19-én, hogy a 28-29-i EU-csúcsra az unió alapjait meghatározó csomaggal készül. Nem részletezte, hogy pontosan mivel áll majd elő, de a Europeanvoice.com szerint ez inkább egy jövőképről szól, mely irányba fordítanák az uniót.

Az EU-csúcs csörtéi

1. Közös költségvetési politika: német kezdeményezésre kerülhet napirendre. A költségvetési bevételek és kiadások szerkezetét egységesíthetik, de hogy milyen részletesen, még nem lehet tudni. Szóba kerülhet az adórendszerek egységesítése is.

Előnye: a tagállamok megakadályozhatják, hogy egy ország populista pénzszórással veszélybe sodorja az egész eurózónát

Hátránya: a csatlakozók feladják a szuverenitásuk egy részét, nem teljesen maguk döntenek arról, hogy mire költsék az adófizetők pénzét

2. Eurókötvény: a tagállamok nem külön-külön, hanem közösen bocsátanak ki kötvényeket, így megosztva egymás kockázatait.

Előnye: a déli tagállamok nem kerülnek adósságspirálba, mert olcsóbban jutnak hitelhez

Hátránya: a jól gazdálkodó országok fizetnek a rosszul gazdálkodók hibái miatt

3. Bankunió: a cél az, hogy tudni lehessen, ha egy bank meggyengül, még az előtt, hogy komoly veszélyt idézne elő. Hogy a figyelem szigora mindenhol ugyanakkora legyen, a tagállamok egységesítik a bankok szabályozását és ellenőrzését.

Előnye: nem fordulhat elő, hogy valahol szigorúan, máshol lazán szabályozzák a bankokat, így az államok azt sem tudják, milyen akna fekszik a megingott pénzintézetekben

Hátránya: viszonylag kevés ellene szóló érv van, egyedül azt kell erősen figyelembe venni, hogy a bankok a szigorú szabályok között is tudjanak hitelezni, különben lefullad a gazdaság

4. Betétbiztosítás: jelenleg a tagállamok maguk garantálják a bankbetéteket, Magyarországon például 100 ezer euró értékig. Vagyis ha egy bank csődbe megy, eddig az összegig az alap fizet a bankszámla-tulajdonosnak. Az uniós lépés annyi lenne, hogy európai szinten biztosítanák a bankbetéteket.

Előnye: a gazdagabb országok biztosítanák, hogy a gyengébb tagállamok állampolgárainak is biztonságban legyen a pénze, vagyis meg lehetne akadályozni a bankpánikot

Hátránya: ugyanaz, mint az eurókötvénynél, a gazdagabb országok fizetik ki a gyengék hibáit

5. Pénzügyi tranzakciós adó: az átutalásokat, pénzügyi műveleteket adóztatnák meg, hivatalosan azzal a céllal, hogy nehezítsék a spekulációt

Előnye: többletbevétel az államoknak, korlátozhatják a spekulációt

Hátránya: a tőke oda áramlik, ahol a legjobban hasznosul, az adó ezért elüldözheti a tőkét, rontva Európa versenyképességét