Hogyan lett rákbeteg Spanyolország?

Bármelyik pillanatban uniós segítséget kérhet Spanyolország, amelynek a megmentésétől egész Európa sorsa függ. A spanyol gazdaság  tündöklésének és bukásának az ingatlanlufi az oka, ennek kidurranását szenvedik meg a bankok, a kilakoltatottak és a munkanélküliek tömegei.

A 67 éves Ana Lopez Corrales és férje egyike annak a 32 hajléktalan családnak, amelyek egy héttel ezelőtt elfoglaltak egy üresen álló négyemeletes társasházat Sevillában. A néhány nappal ezelőtt az AFP hírügynökségnek nyilatkozó Corrales asszony nem bírta már az 500 eurós (közel 150 ezer forintos) havi bérleti díjat, ezért kvártélyozta be magát 70 éves férjével a társasház mintalakásába, ahol most ingyen lakik. Ez volt az egyetlen olyan lakás, amelyet a két évvel ezelőtt felhúzott épületben a beruházók be is bútoroztak, most ennek a konyháját használja az összes többi házfoglaló is, akiket egyelőre a helyi rendőrség sem vegzál.

Ilyen, többé-kevésbé befejezett, de eladatlan lakásból ezrek vannak országszerte, a korábban lakott, de a válság miatt elhagyott, kiürített ingatlanok számával együtt pedig az egymilliót közelítik a kongó ingatlanok a spanyol statisztikák szerint. Mindez látványosan szimbolizálja a 2008-ban kidurrant spanyol ingatlanbuborékot, amely minden mostani bajnak a legfőbb okozója.

A segélykérés küszöbén

Spanyolország most bármelyik pillanatban az Európai Unió sürgős segítségét kérheti, az ország ugyanis aligha képes önállóan rendbe szedni a bankjait. Azok a különböző becslések szerint 40-100 milliárd eurós feltőkésítésre szorulnak, márpedig ez akkora összeg, amelyet a spanyol állam egyedül már nem tud előteremteni, vélik londoni és spanyol gazdasági elemzők is.

A spanyol állam eddig is már mintegy 33 milliárd eurót fordított bankmentésre, ebből a legtöbbet, 19 milliárdot az egyik legnagyobb bank, a Bankia csoport államosítása tette ki. A probléma azonban az, hogy az egész bankszektor ki van tömve rossz hitelekkel, rengeteg a bedőlt adós a magánszemélyek és a cégek körében is, a problémás hitelek összesített állományát a spanyol jegybank 300 milliárd euróra (90 ezer milliárd forintra) becsülte májusban.

Pénteken már felröppent annak a híre, hogy a Mariano Rajoy miniszterelnök vezette kormány bejelenti a segélykérést, de ezt végül nem túl határozottan cáfolta a kabinet szóvivője. Hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, azt egyre többen biztosra veszik. Mégpedig azért, mert a spanyol állam eladósodottsága az újabb bankmentésektől függetlenül is nagyon megugrott az utóbbi években (jóllehet 80 százalékos GDP-arányos szintjét még mindig több ország megirigyelheti), és a bizalom megingása miatt egyre drágább az adósság finanszírozása.

Minden szépen indult

Pedig volt idő, amikor a befektetők ugyanolyan biztonságosnak és stabilnak gondolták Spanyolországot, mint Németországot, az állampapírpiac és a hozamok szintje legalábbis ezt tükrözte. Amikor Spanyolország 2002-ben bevezette az eurót, ugyanolyan alacsony hozamot vártak el a befektetők a spanyol államtól a kötvényekért cserébe, mint a német adósságpapírokért. Ma ez elképzelhetetlen lenne, sőt, miközben a múlt héten már negatív kamattal forogtak a német kötvények (vagyis a befektetők olyan értékpapírokat vettek, amelyekről tudták, hogy majd kevesebbet érnek a futamidő végén), a spanyol aukciók rendre azért okoznak izgalmat, mert nem tudni, mennyire drágán, és egyáltalán elkelnek-e a kötvények.

A kilakoltatások ellen tüntetnek Barcelonában

A spanyol államot éveken keresztül kifejezetten szerette a piac. Az ország GDP-je 1999 és 2007 között átlagosan 3,7 százalékkal nőtt, és a befektetők díjazták, hogy a kormány nem költ többet, mint amennyit adóban beszed és - például Németországgal ellentétben - folyamatosan csökkenteni tudja az államadósságot.

A problémát az okozta, hogy a spanyol családok viszont nem voltak ilyen önmegtartóztatók, nem tudtak ellenállni az olcsó hitelek csábításának, a bankok pedig félretették az óvatoskodást, és nyakló nélkül öntötték a hiteleket a piacra. Egyre többen adósodtak el és vásároltak hitelből lakást vagy házat maguknak, őrült tempóban szaporodtak a különböző ingatlanberuházások, ezzel pedig gondosan megágyaztak egy óriási ingatlanbuboréknak. A keresletet persze nem csak a helyiek élénkítették, rárepültek a piacra az ír, a német és más külföldi befektetők is, akik felverték az árakat - olyannyira, hogy azok 2004 és 2008 között egészségtelenül gyorsan, 44 százalékkal lódultak meg.

2008-ban romlott el minden

A válságban aztán mindenki megtapasztalhatta, hogy milyen az, amikor kidurran egy ilyen lufi. A spekulatív ingatlanvásárlók eltűntek a piacról, a hitelek kamata hirtelen megugrott, egyre többeknek lett nehezebb a törlesztés, a vevők elszivárgása miatt lassultak, majd leálltak az új építkezések, az építőiparban azonnal ezrek veszítették el az állásukat. Az állami adóbevételek megcsappantak, a gazdaság kitartóan zsugorodik (a GDP a korábbi 3-4 százalékos növekedés után 2008-tól kezdődően átlagosan 1 százalékkal esett vissza), a lakások értéke néhány év alatt a negyedével csökkent, az állástalanok üteme elképesztő ütemben dagad, és csak tavaly 58 ezer családot lakoltattak ki.

Hosszú sorok egy munkaközvetítő előtt

A válság rámutatott számos teljesen értelmetlen presztízsberuházásra is, amelyek több spanyol tartományt csaltak adósságcsapdába. A BBC madridi tudósítója pár napja összegyűjtötte a használatba soha nem vett gigaprojekteket: Madridtól nem messze, Alcorcónban például három évvel ezelőtt belekezdtek egy 100 millió eurós, világszínvonalúra tervezett kulturális centrumba, kilenc épülettel, cirkusszal, de a komplexumot máig nem sikerült befejezni. Mostanra már 170 milliót öltek bele, de graffitival firkált vaskerítés és meztelenül lógó villanykörték árulkodnak a költekezés értelmetlenségéről, miközben a város már a saját villanyszámláit sem tudja kifizetni.

A kelet-spanyolországi Valenciában 150 millió euróból készült el egy új repülőtér, amelyet tavaly márciusban átadtak ugyan, de még egyetlen gép sem landolt a kifutópályáján. A fővárostól nem messze fekvő Ciudad Real szintén gazdagodott egy reptérrel, amely háromévnyi nyitva tartás után idén áprilisban bezárt, most senki sem használja.

Spanyolország számokban

- Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága - Németország, Franciaország és Olaszország után.
- Európában itt van a legtöbb munkanélküli (24,3 százalék), ez az uniós átlagnak a duplája, holott 2006-ban még 8,5 százalékos volt a munkanélküliség, annyi, mint átlagosan az EU-n belül.
- Az országon belül Andalúziában a legrosszabb a helyzet, ott az emberek 33 százalékának nincs állása.
- A fiatalok országszerte küzdenek a munkakereséssel, a 25 évnél fiatalabbak körében 51,5 százalékos a munkanélküliség.
- Az ingatlanok 2004 és 2008 között 44 százalékkal értékelődtek fel, 2008 óta 25 százalékot veszítettek az értékükből.
- A bankok hitelállományán belül az építőipari cégeknek nyújtott hitelek aránya körülbelül 23 százalék, ez igen magas, és nagyban felelős a rossz hitelek megugrásáért.
- A nem teljesítő hitelek aránya a spanyol bankokban 2007 végén még 1 százalék alatt volt, most 8,2 százalékos, és folyamatosan nő.
- A spanyol állampapírok hozama júniusra elérte a kritikus 7 százalékot, ez az a szint, amelynél Görögország, Portugália és Írország már mentőcsomagra szorult.

A spanyol családok, vállalkozások, illetve a tartományok durva eladósodottsága most már az államot is adósságkelepcébe csalta, a spanyol bankoknak pedig kezelhetetlen veszteségeket okozott. A tavaly november óta irányító néppárti spanyol kormány így kénytelen újabb és újabb kölcsönöket felvenni azért, hogy kifizesse a munkanélküliek tömegeinek járó segélyeket, betömje a visszaeső adóbevételek által ütött lyukakat, és megpróbálja a bankokat is kihúzni a csávából. Mivel azonban a befektetők bizalma megingott a spanyol gazdaság rendbetételének sikerében, egyre nehezebben és egyre drágábban jut pénzhez a spanyol állam. Ezért jelentheti az elemzők legtöbbje szerint mostanra az egyetlen kiutat az, ha a közös európai válságalapból segítik ki Spanyolországot, és ezzel próbálják elejét venni egy újabb európai válsághullámnak is.

A bankok visszaélései ellen tüntetnek Corunában