A magyar munkavállalókat is érintő ítéletet hozott csütörtökön az Európai Unió Bírósága, amikor úgy döntött, hogy újra kivehető az a szabadság, amely közben a munkavállaló beteg lesz. Az indoklás szerint "a fizetett éves szabadsághoz való jog az unió különleges fontossággal bíró elve, amit nem lehet megszorítóan értelmezni". Mindezt egy, a spanyol dolgozókat érintő peres ügyben mondták ki.
Mivel az eddigi magyar jogszabályok nem szabályozták ezt a kérdést, a munkavállalók egy részének valószínűleg eszébe sem jutott betegszabadságra váltani az eredetileg üdülésre szánt időszakot azért, hogy később egészségesen pótolják a fizetett pihenést.
Eddig is kiadták újra
Czeglédy Edina, a Noerr és Társai Iroda munkajogi csoportjának vezetője szerint ugyan sem a jelenleg hatályos munka törvénykönyve, sem a július 1-jétől hatályba lépő új törvény nem szabályozza ezt a kérdést, de a szokásjog alapján eddig is úgy kezelték, ahogy az Európai Unió Bírósága ítélete rendelkezik. Tapasztalatai szerint legalábbis az esetek nagyobb hányadában tolerálják a munkáltatók azt, ha a dolgozó megbetegszik, erről orvosi igazolást is hoz. Ilyenkor utólag betegszabadságra váltják a távollétét, persze pusztán a hatályos jogszabályok szerint előfordulhat ezzel ellenkező gyakorlat is.
Az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójánál a MÁV-nál is kiadják újra a kárba ment szabadságot. "Ha a dolgozó igazolni tudja az orvostól kapott táppénzes papírral, hogy beteg volt a szabadsága ideje alatt, akkor nem szabadságnak számoljuk el a távolmaradását" - írták kérdésünkre a vállalat sajtóosztályán.
Az ügyvédnő szerint egyébként teljesen logikus az uniós bíróság ítélete, hiszen míg a rendes szabadság regenerálódásra és pihenésre szolgál, a betegállomány gyógyulásra, vagyis egész más a kétfajta távollét funkciója.
Kekeckedők ellen jó lesz
Zsédely Márta, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint bár valóban nincs kerek-perec benne a törvényben ez a konkrét eset, a szabályok ettől még ma is egyértelműek. Nem lehet ugyanis kétfajta jogcímen távol egy dolgozó, tehát, ha valakit a nyaralása közben kiírnak betegállományba, akkor az ma is felülírja a rendes szabadságot. Ilyenkor a juttatás is megváltozik, és a társadalombiztosítási törvény szabályai szerint távolléti díj helyett táppénz jár a dolgozónak.
A változást tehát legfeljebb az jelentheti az uniós döntés nyomán, hogy ha valakinek a főnöke kekeckedni próbál a munkavállalóval, és nem akar neki több szabadságot adni a miatt, hogy az eredetileg pihenésre töltött időben lebetegedett, akkor az illetőnek van egy erős hivatkozási alapja. Az uniós döntést ugyanis figyelembe kell venniük a munkáltatóknak és a hazai bíróságoknak is, és innentől kezdve mindenképpen ezzel összhangban kell lépniük.
Sipos Márta munkajogász szerint azért "érdekes ügy lesz" az uniós ítélet alkalmazása. Ő úgy látja, hogy a magyar munkavállalók "nem mennek a bíróságra jóformán semmilyen ügy miatt, mert túl sok retorzió érheti őket, ha nagyon ismerik a jogaikat".