Döntések a közös uniós bankfelügyeletről, hogyan használják az EU-s mentőalapot, Spanyolország és Ciprus kimentése, Görögországnak adott engedmények - ezek kerülhetnek szóba hétfő este az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán a Wall Street Journal amerikai lap szerint.
Az egyik legfontosabb kérdés a bankfelügyelet egységesítésére tett lépés lehet, mivel a gazdagabb országok, Németország, Ausztria, Finnország, Hollandia a gazdaságpolitikák egységesítéséhez kötnek bármiféle közös kockázatviselést.
A Wall Street Journal uniós vezető hivatalnokoktól úgy értesült, hogy Brüsszelben egy olyan felügyeleti szerv felállításán dolgoznak, amely minden eurót használó ország bankrendszerét ellenőrizné. Az intézmény az Európai Központi Bank számára készítene riportokat. A felügyelet felállításáról a júniusi EU-csúcson döntöttek, de a pontos működéséről egyelőre nem lehet többet tudni.
Az EKB alá rendelt bankfelügyelet a Wall Street Journal szerint csak a legnagyobb bankokat vizsgálná (25 legnagyobbat említett a lap, de az írás szerint még képlékeny a szám). A kisebb bankok a nemzeti felügyeletek hatáskörében maradnának, de ezeket a központi intézmény fogná össze közös szabályok alapján. Az új intézmény központja Brüsszelben lenne, nem pedig Frankfurtban, ahol az Európai Központi Bank székhelye található.
Az amerikai gazdasági lap szerint szóba kerül a hétfői csúcson a bankfelügyelet terve, de komoly előrelépés aligha várható. Annál inkább komoly döntést hozhatnak a Spanyolország bankrendszerének feltőkésítéséről szóló 100 milliárd eurós tervről. A végső jóváhagyás ugyan csak július végére várható a lap szerint, a hitelkeret felhasználási feltételeiről már megszülethet a döntés.
Ciprus segélykérelméről és Görögország hitelprogramjának módosításáról várhatóan nem határoz majd a tizenhét pénzügyminiszter, bár a két ügy napirendre kerül majd.
Görögországban vasárnap hajnalban tartott szavazást az új görög kormány programjáról a parlament. A hárompárti kormánytöbbség elfogadta a csomagot. Athén az uniós segítség fejében állami társaságok privatizációját, az energiapiac liberalizációját, a vasúttársaság magánosítását, az állami kiadások csökkentését és az államigazgatás átszervezését vállalta.