Ingatlanadót kérhet Brüsszel a hitelért cserébe

A hvg.hu birtokába került egy bizottsági dokumentum, amely tételesen felsorolja, mit kérhet az EU-IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret-megállapodás megkötéséért. Olyan tételek szerepelnek benne, mint az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklése, az ingatlanadó bevezetése, vagy a még állami kézben lévő tömegközlekedési és energetikai vállalatok privatizációja.

A 10-15 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagért cserébe a kormánynak várhatóan jóvá kell hagyatnia Brüsszellel és az IMF-fel a jövő évi magyar költségvetést, és több, a kormány számára fontos intézkedés módosítása is napirendre kerülhet a tárgyalások során - írja a hvg.hu a birtokába került bizottsági dokumentumra hivatkozva.

A kritériumok mindenekelőtt az államadósság hiányának csökkentésére, a befektetői környezet javítására, valamint a munkaerő-piaci és oktatási hátrányok ledolgozására összpontosítanak. Olyan tételek szerepelnek benne, mint az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklése, az ingatlanadó bevezetése, a bankadó csökkentése, illetve a válságadók kivezetése.

Július 17-én érkezik Budapestre az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) közös tárgyalódelegációja. Arról azonban, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a kedvező elbírálásához, eddig egyelőre mindenki csak találgatott. A hvg.hu által látott anyag szerint az EB szeretné pontosan tudni, hogy a kormány hogyan képzeli az ország kivezetését a túlzottdeficit-eljárás alól, és milyen strukturális átalakításokat kész vállalni ennek érdekében. A Bizottság elvárja, hogy a kormány bemutassa, a középtávú költségvetési célokat pontosan miként szeretné megvalósítani.

A hvg.hu információi szerint az EB várhatóan azt kéri, hogy a magyar parlament addig ne szavazzon a jövő évi nemzeti költségvetésről, amíg arról a kormány képviselői az IMF és az EU szakembereivel nem konzultálnak. Az Orbán-kormány tervei szerint még csütörtökön, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján elfogadják a képviselők a büdzsé fő számait, az azon belüli átcsoportosításokról, a képviselői módosítókról csak ősszel döntenek.

Erősebb jogosítványokat a Költségvetési Tanácsnak

Az EB a költségvetési tervezésre és a Költségvetési Tanács hatáskörére vonatkozóan kritizálja a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvényt, és annak módosítását kérheti. Nehezményezi például, hogy a Költségvetési Tanácsnak csak javaslattételi joga van a többéves költségvetési kitekintéssel kapcsolatban, így nincs érdemi ráhatása, ha a kormány helytelen költségvetési pályát rajzol fel.

A Bizottság az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklését szeretné látni, melyek a 2011-2012-es adójogszabály-változások nyomán növekedtek meg. Az EB szerint a mérséklés nélkülözhetetlen a foglalkoztatási helyzet javításához. Annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon fel, a Bizottság szerint a kormány mérlegelhetné az energiaadók növelését vagy az ingatlanadó kivetését. A foglalkoztatás növelése érdekében az EB továbbra is kiemelten kezelné a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését.

További nehézséget jelenthet a tárgyalások során, hogy az Orbán-kormány nemrég a kkv-k, valamint a kisadózók támogatására adó- és járulékcsökkentő javaslatokat tett közzé, de ezek költségvetési fedezete még nem pontosan ismert. Brüsszelben emiatt attól tartanak, hogy az akár több százmilliárdos költségvetési kiadás is fedezet nélkül a levegőben marad. Az EB azt szeretné, ha a közmunkaprogramok mellett nagyobb hangsúlyt fektetne a kormány a munkaerő képzésére, átképzésre, munkahelyteremtésre és a korlátozott munkaképességűek munkához juttatására.

A Bizottság szeretné elérni, hogy a cégekre nehezedő adminisztratív terhek csökkenjenek, a kormány számolja fel a nagyvállalatokat sújtó piactorzító szabályokat, valamint célzottan támogassa az innovatív kis- és középvállalkozásokat. A bankadó felülvizsgálatát is kérhetik: mértéke nem haladhatná meg a 0,5 százalékot és középtávon harmonizálnia kell a formálódó európai tranzakciós adóval. A kiszámítható adórendszerről szóló fejezet részeként a távközlési adó EU-konformmá tételét, valamint a válságadók kivezetését is elvárja Brüsszel - számol be a hvg.hu.

Brüsszel továbbra is vár arra, hogy a kormány a közösségi közlekedés költséghatékonyabbá tételére vonatkozó reformot hajtson végre. Ezzel kapcsolatos új elem, hogy a Bizottság mind a tömegközlekedési, mind az energetikai szektorban a még állami kézben lévő vállalatok privatizációját is szeretné kiharcolni - amely kényes téma lehet a kormány központosító törekvései ismeretében. A hvg.hu-nak nyilatkozó diplomáciai forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsoroltak várhatóan a tárgyalások maximumát képezik majd, és mintegy étlapnak tekinthető a politikai alkudozás megkezdése előtt.