Benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot, amelyből kiderül, hogy pontosan mekkora kedvezményeket ad a munkavállalók mely csoportja után a munkaadónak, hogy ezzel segítsen megőrizni a munkahelyeket, illetve hogy nőjön a foglalkoztatottság.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már másfél hete beharangozták a munkahelyvédelmi akciótervet. A részletek abból az indítványból derülnek ki, amelyet a miniszter kedden nyújtott be a parlamenthez.
27 helyett 0, illetve 12,5 százalékos adó
A legnagyobb kedvezmény azok után jár, akik gyesről, gyedről, gyetről térnek vissza dolgozni, illetve akik hosszú ideje munka nélkül vannak. Az minősül tartósan álláskeresőnek, akit az állami foglalkoztatási szerv az alkalmazását megelőző kilenc hónapon belül legalább hat hónapig álláskeresőnek tartott nyilván.
2013-tól két évig a szülésről visszatérőket és a tartós munkanélkülieket felvevő cégeknek sem a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (korábban tb-járulék), sem a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetniük 100 ezer forintos bruttó bérig. A harmadik évben a kedvezményből visszavesz a kormány: szakképzési hozzájárulást már kell fizetni a 100 ezer forintos bruttó bérig is, de csupán 12,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell leróni a 100 ezer forint alatti bruttó bér erejéig. Annyi megkötés van még, hogy a szülésről visszatérőknél a kedvezménnyel legfeljebb három éven keresztül lehet élni.
Amelyik cég 25 évnél fiatalabb vagy 55 évnél idősebb személyt foglalkoztat, illetve életkorra való tekintet nélkül, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörbe vesz fel embert, az szintén kedvezményesen adózik. 100 ezer forintos bruttó bérig ebben az esetben is csak 12,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet (a normál 27 százalék helyett) mindaddig, amíg a dolgozó nem tölti be a 25. évét, illetve át nem kerül szakképzettséget igénylő munkakörbe. Ezt a kedvezményt azok után a munkavállalók után is igénybe lehet venni, akik már most is a cégnél dolgoznak, nem csak az új munkaerők után jár a könnyítés. Sőt, a kedvezményeket a részmunkaidős foglalkoztatottak után is igénybe lehet venni.
Mindez nagyvonalúan hangzik, vélhetően mégsem ad óriási lökést a munkaerőpiacnak. Ennek oka, hogy már most is ad kedvezményeket az állam azoknak a cégeknek, amelyek pályakezdőt, szülésről visszatérőt, 50 év felettit vesznek fel (Start-kártyások), az új kedvezményeket pedig nem lehet összevonni a Start-kedvezményekkel. Az eddigi és az új könnyítések közül tehát csak az egyiket választhatják a cégek. Igaz, a Start-kártyáknál van egy szigorúbb időbeli és mértékbeli korlát, vagyis rövidebb ideig és kisebb kedvezmény jár, mint a most felajánlott könnyítés.
Az áfát elég lesz akkor befizetni, ha a cég hozzájut a pénzéhez
A kormány egy másik módon is helyzetbe hozza a vállalkozásokat. Felkínálja a pénzforgalmi adózást az áfánál, ami azt jelenti, hogy csak akkor kell befizetni az áfát, ha a cég meg is kapja a jussát a vevőjétől. Ez nagy könnyebbséget hozhat a mikro-, kis- és középvállalkozói szektorban, mert a lánctartozások, a hosszú, akár több hónapos fizetési határidők miatt most az áfát jó előre befizetteti az állam, és nincs tekintettel arra, hogy a cég mikor jut a pénzéhez.
Az a kisvállalkozás választhatja a pénzforgalmi adózást, amelynek az árbevétele sem az adott évben, sem az azt megelőző évben nem lépi túl a félmillió eurót (mostani árfolyamon közel 150 millió forintot), de a bevételbe több tételt (például a tárgyi eszköz vagy új közlekedési eszköz értékesítését) nem kell beszámítani. A pénzforgalmi adózást legkorábban 2013. január 1-jén lehet alkalmazni. Az eljárás fordítva is igaz, vagyis az áfa levonásánál is érvényesül: a cég akkor vonhatja le az áfát, ha már kifizette a beszállítóját.
Változik az alanyi áfamentesség határa is: ezt évi 5 millió forintról 6 millióra javasolja emelni a kormány.
Apróbb könnyítések
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvényjavaslat azt is megengedné, hogy azok a cégek, amelyek a 2011-es vagy a 2012-es üzleti évben a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt nem realizáltak veszteséget, átmeneti tőkevesztést szenvedtek el, azoknak nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.
A vállalkozások életét az is megkeseríti, hogy a cég pénztárában (házipénztárban) levő készpénzállományra van egy felső korlát. Ez jelentős adminisztrációt követel meg a cégektől, ezért a kormány semmiféle megkötést nem akar előírni a házipénztár-állományra.