Adószigorba menekül a kormány

Százmilliárdokat pakol egyik helyről a másikra a kormány a legújabb költségvetési módosítókkal, amelyek sok megválaszolatlan kérdést vetnek fel. Az adóbeszedés hatékonyságának várt javulása 130 milliárd forintot hoz reményeik szerint a konyhára, a gazdaság felpörgése negyvenet, de a még el sem indult IMF-tárgyalások sikeres lezárásától is 100 milliárd forint megtakarítást remél a kormány. Azt az áfatrükköt, amiből már évek óta baj van, megint bevetik.

Teljesen követhetetlenül írják át a 2013-as költségvetést azok a módosító indítványok, amelyek sok százmilliárd forintot mozgatnak meg.

A parlament költségvetési bizottsága keddi ülésén több mint egytucatnyi módosító javaslatot adott be a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz, amelyről egyébként holnap, csütörtökön szavaznak a képviselők. Az indítványok mögött a kormány áll, de a parlamenti szabályok miatt a költségvetési bizottságnak kellett a nevére vennie azokat. A javaslatok elfogadására ezért jó esély van.

Egy nagy és több kicsi módosítóból áll a csomag. A nagy, sok százmilliárd forintot ide-oda pakoló indítvány a munkavédelmi akcióterv, az annak fedezetére kitalált megoldások, az egészségügyi béremelés és az azt finanszírozó jövedékiadó-emelés hatását vezetné át a költségvetésen.

Csodafegyvereket találtak

A kormány állítja, hogy a kisvállalati adó, a kisadózók tételes adója, valamint az egyes nehéz helyzetű munkavállalók után a cégeknek járó könnyítések közel 600 milliárd forintot vesznek ki a költségvetésből, de közel 350 milliárd forint visszajön. Az új adók miatt például csökken a társasági adó, eva, szociális hozzájárulási adó, de az új adók új bevételt is jelentenek. Így összességében 250 milliárd forinttal ugrik meg a költségvetési hiány. (Jogilag furcsa, hogy egy még nem létező adót tervez be a költségvetésbe a kormány, az abból remélt bevételekre pedig kiadásokat alapoz.)

Ezt a deficitnövekedést azonban a kormány szerint több dolog ellensúlyozza. A módosítók szerint 160 milliárd forintot hoz az állam konyhájára az adóbeszedés hatékonyságának javulása, amelynek mibenlétét a kormány nem fejti ki. További 40 milliárdot jelent a tervek szerint, hogy az akciócsomag meglódítja a gazdaság szekerét, és ez plusz adóbevételt generál.

Megválaszolatlan kérdések

A kormány nem tér ki arra, hogy a kedvezményezett munkavállalói csoportok utáni adókönnyítés nem vehető igénybe a jelenlegi Start-kártyákkal párhuzamosan, így a bevételcsökkenés kisebb lehet.

Ahogyan azt sem magyarázza meg a kormányzat, hogy miért vár most 140 milliárd forinttal kevesebb bevételt a sárgacsekk-adóból, mint amennyiről még hétfőn, az adó parlamenti megszavazásakor is beszéltek. (Eddig 380 milliárd forintról szólt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, most 240 milliárd forintot tartalmaz a benyújtott módosító.)

A kormány már beleszámolja a költségvetésbe azt, hogy lesz megállapodás az IMF-fel - noha a küldöttség csak a jövő héten érkezik Magyarországra -, emiatt pedig arra számítanak, hogy kerek százmilliárd forinttal kisebb kamatkiadása lesz az államnak. Ezzel a feltételezett spórolással is tömködi a kabinet a munkahelyvédelmi akcióterv és a sárgacsekk-adóból kieső bevétel miatt a költségvetésen ütött lyukakat. A jegybank szakértői egyébként egy hete alaposan átszámolták a büdzsét, és azt találták, ha össze is jönne az IMF-megállapodás, jövőre akkor is csak 30 milliárd forintot lehetne spórolni a kamatokon.

Arról egy szó sincs a módosítókban, hogy a kormány felajánlja egy tegnapi törvényjavaslatban a kisvállalkozásoknak, hogy csak akkor fizessék be az áfát, ha megkapják a jussukat a vevőiktől. Ez némi csökkenéssel járhat az áfabevételeknél, de a módosító indítvány erről hallgat.

Az áfatrükk megint előjön

Nem csak a fentiek hordoznak magukban komoly kockázatot. A többi kisebb módosító egy kaptafára készült: különféle kiadásokra ír be költségeket a bizottság, illetve a mögötte álló kormány, a pénzt pedig papíron abból teremtené elő, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva rájönnek, hogy az áfából még több jön be, mint amennyit a költségvetésbe eddig terveztek.

Ezt a trükköt nem először vetik be, 2010 őszén és 2011 őszén is eljátszották ebben a ciklusban, és nem volt ez másként az előző kormányzati ciklusokban sem. Ez azonban csak papíron hozza ki nullszaldósra a lépést, valójában hiánynövelés történik. 2011 elején és 2012 elején e miatt a trükk miatt kellett 250, majd több tízmilliárd forinttal kiigazítani a költségvetést.

Az áfatrükkel oldják meg például, hogy jusson pénz az erdei kisvasutakra, a belterületi utakat ebből fogják leaszfaltozni, agrármarketingre, tanyafejlesztésre így adnak pluszforrásokat. A földalapkezelőt felhatalmazzák, hogy vegyen fel újabb munkatársakat, jut félmilliárd forint a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedre és a Kodály Központra. A járási kormányhivataloknak közel 9 milliárdot adnak, de így hatalmazzák fel magukat arra, hogy a ferihegyi utat meghosszabbíthassa a kormány. (A módosítók egy részét képviselők javasolták saját területük vagy választókörzetük javára.)

Az indítványból kiderül az, ami egy tegnapi törvényjavaslatból nem: az egészségügyi béremelés jövőre durván 50 milliárd forintba kerül, ezt a pénzt pedig az autógáz, alkohol, cigaretta kétlépcsős jövedékiadó-emeléséből szedi össze a kormány. Jut még a gyógyszerkasszának is pár milliárd forint plusz.

Ezeket a módosító indítványokat az amúgy is ingatag lábakon álló, több sebből vérző költségvetéshez nyújtották be, és nem kizárt, hogy hiába szavazza meg a büdzsét a parlament csütörtökön, ősszel újra elő kell venni.