Mégsem veszik be Debrecent a kínai cégek

Húsz kínai cégnek kellene az év végéig gyárat nyitnia a debreceni ipari parkban, nagyon úgy fest azonban, hogy ebből egyetlenegy sem lesz meg. Az uniós és magyar adminisztrációs előírások, jogszabályok, és az infrastrukturális fejlesztési követelmények a hibásak.

Hiába vállalták még szerződésben is, hogy húsz kínai cég települ Debrecenbe idén év végéig, eddig egyetlen gyár, üzem avatása sem történt meg - számol be a Napi Gazdaság. Az ipari parkot megcélzó projekt legalább 100 millió euró (28 milliárd forint) fejlesztéssel kecsegtetett a város számára, és munkahelyek százai jöttek volna létre.

A lap azt írja, hogy a nehézségek ellenére a tárgyalások nem álltak le, a cégalapítások egy része így nem hal el, csak jövőre csúszhat.

Nem az akarattal, hanem a gazdasági és jogi környezettel van baj - summázza a tanulságokat Herdon István, a debreceni fejlesztésekért felelős Xanga cégcsoport vezetője és résztulajdonosa. Megítélése szerint a kínai befektetők alábecsülték az uniós előírások és szabályok jelentőségét, és nem számoltak azzal sem, hogy egy-egy projekt előkészítéséhez milyen adminisztrációs és infrastrukturális előkészítésre van szükség - ezek időigénye jóval nagyobb, mint tervezték.

A kínai cégek jóval nagyobb, 200-400 millió eurós projektekben gondolkodnak, ez messze meghaladja azt a szintet, amely Debrecenhez illeszkedne. Hanga szerint a kínaiak inkább a nagy állami beruházások iránt érdeklődnének, mint például a vasútfejlesztés, a kelet-európai lehetőségek számukra túl szűkek.

Tavaly szeptemberben, nagy csinnadrattával, a fővárosi Szépművészeti Múzeumban Kósa Lajos debreceni polgármester, egy helyi cégcsoport, valamint Belső-Mongólia kínai tartomány vállalatainak képviselői írtak alá együttműködési megállapodást. Abban egyebek mellett debreceni technológiai és kulturális központot, valamint Kínában egy nemzetközi lovasközpont megépítését álmodták meg.