A torka vérzik az új költségvetésnek

Csütörtökön lényegében lesz egy költségvetése Magyarországnak 2013-ra, de már most látni, hogy tele van aknákkal. Számos tétel megkérdőjelezi a deficitcél tarthatóságát, és teljesen hiányoznak a büdzséből a kormány legújabb nagy dobásai, a sárgacsekk-adó és a 300 milliárdos munkahelyteremtő csomag is. A vitát ősszel szinte biztosan újra kell nyitni.

Csütörtökön, a parlament rendkívüli nyári ülésszakának utolsó napján szavaznak a képviselők a 2013-as költségvetés vázáról, a fő számairól. Az állam jövő évi gazdálkodási kereteit kijelölő törvény azonban több sebből vérzik: a deficitcélt újabb megszorítás nélkül aligha lehet vele teljesíteni, az alaptörvényt is megsértheti a kormány, és a legfrissebb akcióterv, a több százmilliárd forint adókiengedést jelentő munkahelyvédő csomag hatása is hiányzik belőle.

Erősen kritizálták

Bár a kormány szerint a stabilitás költségvetése fekszik az Országgyűlés előtt - így jellemezte a büdzsét Matolcsy György miniszter és a költségvetésért felelős helyettes államtitkár is a parlamentben -, a költségvetést eddig átnéző három szervezet más állásponton van.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a bevételek durván egyharmadát nem látja megalapozottnak, további 12 százalékát pedig csak részben megalapozottnak tartja, vagyis a bevételi oldalnak csak 58 százalékát találta rendben levőnek. A kiadási oldalon a gyógyszertámogatások és az önkormányzati rendszer felforgatása miatt az ÁSZ szerint nehezen becsülhetők meg a magatartási változások (vásárlási, költekezési szokások módosulása), sőt az is, hogy jövőre működőképesek maradnak-e ezek a rendszerek.

A Költségvetési Tanács (KT) belekötött abba is, hogy már a kiindulóponttal baj van. A testület szerint a kormány rosszul méri fel az idei gazdasági helyzetet, növekedésre számít, holott recesszió lesz, ez a reméltnél kisebb adóalapokat eredményez, és erre a téves alapra tervezi a jövő évi makrogazdasági feltételeket, azokra építi a 2013-as költségvetést.

A költségvetést a legalaposabban átszámoló Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja szerint a hibás helyzetértékelés százmilliárd forintnál is többe kerül. A jegybank szakértői úgy számolnak, hogy a makrogazdasági pálya félremérése a GDP 0,4 százalékával, durván 120 milliárd forinttal magasabb államháztartási deficitet eredményez annál, mint amit a kormány szeretne. Az MNB stábja - részben ezért - arra jutott, hogy a parlament előtt fekvő költségvetés nem tudja hozni a 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A jegybanki szakértők szerint a csütörtökön elfogadandó terv 2,8 százalékos deficitet ad ki, ami ugyan nem tragédia, mert immár a harmadik egymást követő évben lehet a bűvös 3 százalék alatt a hiány, mégis több szempontból is problémás.

A 2,2 százalékos hiányt nemcsak az Európai Bizottságnak és az IMF-nek ígérte meg a kormány, és a piaci befektetők is ezt kérik rajta számon, hanem rögzítette ezt a számot egy kétharmados törvénybe is az Orbán-kormány. A gazdasági stabilitási törvény kimondja, hogy a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban lefestett pályán kell a hiányt tartani, ami 2,2 százalékot mond 2013-ra, ennek elvétése tehát a saját maga által felállított, sarkalatos törvény megsértését is jelentené.

Márpedig ennek az esélye a ma rendelkezésre álló információk alapján nem csekély. A költségvetés ugyan tartalékokat is magában foglal, de még ha a kormány ezeket a pénzeket nem is engedi elkölteni, akkor is magasabb, 2,4 százalékos deficit jönne ki. Vagyis, újabb megszorítás kell a hőn áhított cél eléréséhez. Ráadásul, ha a szabad tartalékokat elvonja a kormány, akkor egy váratlan kedvezőtlen helyzet - például árvíz, a vörösiszap-katasztrófához hasonló üzemi tragédia, a világgazdaság újbóli megroppanása, hatásukban Magyarországra is begyűrűző államcsődök - esetén semmi nem tudná tompítani az egyenlegromlást, felkészületlen lenne az államkassza, és megugrana a hiány.

Az állami intézmények nadrágszíján pedig nem igazán lehetne még egyet húzni. Ezt mutatja az is, hogy a minisztériumoknak sikerült 150 milliárd forint pluszforrást kialkudniuk maguknak ahhoz az összeghez képest, amelyet a kormány eredetileg nekik ajánlott bő egy hónapja, a költségvetés tervezésekor. Évek óta veszi szűkebbre a tárcák keretösszegét a kabinet, mostanra ért el az államigazgatás arra a szintre, hogy az újabb pénzkivonás már a normál működést veszélyeztetné - erre a jegybank szakértői is utaltak a múlt heti elemzésük ismertetésekor.

Hiányzik két alapvető tétel

A kormány által vázolt számokban még nincs benne a kormány két legutóbbi nagy akciója, a sárgacsekk-adó és a 300 milliárdosra mondott adócsökkentő munkahelyvédő intézkedéscsomag. Az MNB nem tudta beárazni a munkahelyvédő akciótervet, mert a részletek nem voltak ismertek, a jogszabálytervezet kedden kerül a parlament elé. A sárgacsekk-adót azonban átszámolták, és arra jutottak, hogy a banki szférától várt összeg közel 50 milliárd forinttal elmaradhat a kormány által remélttől. A kincstártól befolyó adó például messze nem javítja 120 milliárddal az államháztartási egyenleget, ahogyan abban a kormány bízik. Az MNB megadóztatását pedig több elemző azért látja problémásnak, mert sértheti az új alaptörvényt, így ütközési pont lehet a július közepén induló hiteltárgyalásokon az IMF-fel és az Európai Bizottsággal.

A jegybank adója ráadásul nem jelent mást, mint hogy amit a kormány 2013-ban megnyer, annak nagy részét 2014-ben elveszíti. A költségvetési elszámolási szabály miatt ugyanis az MNB-től várt 100-120 milliárdos bevétel jövőre megjelenik az államháztartásban, de mivel ettől várhatóan veszteséges lesz a jegybank, a veszteségét az államnak kell kipótolnia, így ez a tétel egy évvel később kiadásként is jelentkezik. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a költségvetési kozmetikázáson átlátó Brüsszel az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálatakor nem veszi majd figyelembe a jegybanki adót, hiszen az csak átmenetileg, a papíron javítja a szaldót.

A munkahelyteremtő csomag ütötte új lyukat részben ebből a sárgacsekk-adóból reméli betömni Matolcsy György, de már itt van - még ha Brüsszel engedékeny is - egy durván százmilliárdos elmaradás. Ezt fejeli meg egy további 120 milliárdos tétel: a nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis 150 milliárd forinttal kisebb lesz jövőre a kamatkiadás csupán attól, hogy az IMF-fel sikerül megállapodni, de a jegybanki szakértők szerint ebből egy évben mindösszesen 30 milliárdos megtakarítás érhető el.

Matolcsy arra is alapoz, hogy az államkasszának 50 milliárd forinttal több adóbevétele lesz a munkahelyvédő akciótervtől, mert az a költségvetésben eredetileg tervezett 1,6-ról 2 százalékra pörgeti fel a növekedést. Az elemzők nagy többsége szerint azonban inkább 1 százalékra kellene leszállítani a növekedési várakozást, az tűnik a reálisabbnak.

A költségvetést ezen kívül is számos kockázat övezi. Van jó pár hiánynövelő tétel, amely bármikor beeshet, bekövetkezhet, de akad néhány hiánynövelő elem is. (Ez utóbbiakat, mivel szintén eltérítik a tervektől a büdzsé egyenlegét, ugyanúgy kockázatnak szokás minősíteni.)

A költségvetést övező, esetleg bekövetkező kockázatok az MNB szerint

- ha elmarad a megállapodás az IMF-fel és az Európai Bizottsággal (pár tízmilliárddal növelheti a hiányt)

- ha az Európai Bíróság uniós jogot sértőnek ítéli a telekomadót (200 milliárd forinttal is megdobhatja a hiányt)

- ha késik az e-útdíjrendszer bevezetése (a kormány 75 milliárd forint bevételt remél jövőre, ez hiányozhat)

- a gyógyszerkasszánál és a gyógyító-megelőző ellátásoknál túlfutnak a kiadások

- a jövedéki adóbevételeknél kétirányú a kockázat, több is, és kevesebb is lehet a tervezettnél az adó

- az önkormányzati feladatok és források átcsoportosításánál is kétirányú a kockázat

Mivel minden 30 milliárd forintnyi hiánynövekedés GDP-arányosan 0,1 százalékos deficitromlásnak felel meg, a fenti kockázatokat összeadva a hiány messze túllépheti azt a 2,9 százalékot, ami az átbillenési pont. A jegybank számítása szerint 2,9 százaléknál nagyobb deficit esetén az államadósság emelkedik, ez viszont az új alaptörvénybe ütközik. Ha ez bekövetkezik, két dolgot tehet a kormánypárti többség: vagy átírja az alaptörvényt, vagy újabb megszorítást hajt végre.

Ősszel biztosan hozzá kell nyúlni

A parlament most egy időre lezárja a költségvetést, de a munkahelymegőrző csomagot - annak őszi megszavazása után - még át kell vezetni a költségvetésen, ahogyan a hétfőn elfogadott sárgacsekk-adó hatását is meg kell jeleníteni a büdzsében. Ezek vélhetően megmozgatják a csütörtökön rögzítendő fő számokat, a kiadási és a bevételi sorokat, ezért aligha kerülheti el a kormányoldal, hogy ősszel újra megnyissa a költségvetés első körös tárgyalását. (A költségvetési törvény olyan speciális jogszabály, amelyet mindig két körben tárgyal és szavaz meg a parlament, előbb a fő számokat, később pedig az egyes tárcákon, területeken belüli részleteket is, majd pedig az egészet egy zárószavazással véglegesíti.)

A kormány a szokásosnál jóval gyorsabb tavaszi-nyári parlamenti tárgyalással és a csütörtöki szavazással rövidre akarta zárni legalább az első körös procedúrát, információink szerint azért, hogy sarokba szorítsa az önkormányzati lobbit. Ha azonban újra ki kell nyitni a parlamenti vitát, akkor a forrásmegvonással és az intézmények állami kézbe való átadásával küszködő polgármesterek is újrakezdhetik az érdekérvényesítést.

Sürgethették a költségvetés első körös megszavazását az IMF-EU-tárgyalások is, hogy a kormány demonstrálhassa elkötelezettségét a hiánycél megtartása mellett. Ha viszont a kabinet valóban meg akar állapodni a nemzetközi szervezetekkel, akkor az szintén azzal járhat, hogy hozzá kell nyúlni a bevételi és a kiadási oldalhoz.

Van egy harmadik oka is annak, hogy ősszel minden bizonnyal át kell írni a most elfogadandó költségvetést. A Költségvetési Tanács a törvény lezárása, vagyis a zárószavazás előtt az elejétől a végéig átszámolja majd a költségvetést, és mivel már most problémákat jelzett, elég valószínű, hogy lesznek észrevételei. Ha például a testület veszélyben érezné az államadósság csökkentésére vonatkozó, az alaptörvényben rögzített előírás teljesülését, akkor a költségvetés átrajzolására, a hiány csökkentésére kötelezné az Országgyűlést.