A válságtól megugrott a folyószámlákon lévő tartozás

450 milliárd forintos csúcson jár a lakossági folyószámlahitelek állománya az MNB adatai szerint, a júniusi adat közel 10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Eddigi csúcsára, 450 milliárd forint közelébe emelkedett a lakossági folyószámlahitelek állománya, a júniusig tartó egy év alatt pedig majdnem tizedével nőtt - írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.

Az első fél év végére újabb csúcsra emelkedett a háztartásoknál lévő folyószámlahitelek állománya: a jegybank statisztikái szerint júniusban 448,3 milliárd forintnyi kölcsön volt a lakossági és egyéni vállalkozói ügyfeleknél, amely 9,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A folyószámlahitelek hat százalékkal részesednek a hazai háztartások összes nyilvántartott tartozásából - ismerteti a lap csütörtöki száma.

Az ilyen típusú hitelek jellemzően forintban folyósítják a piaci szereplők, a devizában nyilvántartott folyószámlakölcsönök aránya elenyésző, állományuk valamivel 3 milliárd forint fölött mozog.

Nem a váratlan kiadásokat fedezzük a hitelből

A legnagyobb növekedési ütem a válságot megelőző időszakban (2006 és 2008 között) volt tapasztalható, 2007-ben például csaknem másfélszeresére, 300 milliárd forint közelébe emelkedett a folyószámlahitelek állománya, majd a 2010-es, enyhébb visszaesés után ismét emelkedni kezdett.

A hitelkonstrukciókhoz tartozó kamatok növekedtek, igaz, nem olyan intenzitással, mint a kihelyezett mennyiség. A jegybank statisztikái szerint az elmúlt egy évben 25,13 és 26,14 százalék között ingadozott az átlagos éves kamat, ami sok esetben 30 százalék fölötti teljes hiteldíj mutatót (THM) feltételez.

Az állomány emelkedése nem feltétlenül tekinthető jó jelnek - hívja fel a figyelmet a lap -, az eredetileg váratlan kiadások rugalmas fedezésére kitalált hitelt ugyanis gyaníthatóan sok ügyfél használja napi kiadások fedezésére, aminek hosszú távon lehetnek káros hatásai.