Még mindig a katasztrófa felé menetelünk

Az euróövezet a katasztrófa felé tart, de a tragédia még mindig elhárítható, Magyarországon csak látszjavulást lát, a gazdaságpolitikát szerinte a magyar nép fogja megszenvedni - mondta az alapblog.hu-nak adott interjújában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza, Erik Berglöf.

Erik Berglöf egyike volt annak a 17 közgazdásznak, akik közös nyilatkozatukban azonnal cselekvésre szólították fel az európai vezetőket, hogy elkerülhető legyen egy katasztrófa.

Az alapblog.hu-nak adott interjújában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza arról beszélt, hogy az elmúlt napok nyilatkozatai - amelyek arra utalnak, hogy az Európai Központi Bank lazíthat eddig politikáján - kevés. "Ami pedig ezekben a napokban a piacokon megfigyelhető, nem más, mint az édes-kevés eredménynek, illetőleg a pozitív várakozásoknak a rövid távú lereagálása. Fenntartom tehát - és szerintem ebben továbbra is egyetért velem jelentésünk többi 16 megfogalmazója, aláírója, még ha egymástól eltérő szellemi és közgazdasági iskolákat képviselünk is -, hogy felmérhetetlen következményekkel járó, kiszámíthatatlan mélységű katasztrófa felé menetelünk jelenleg."

Ezért jön a katasztrófa

A közgazdász szerint ezt az is alátámasztja, hogy "példátlan erejű a tőkekivonulás Európából, hallatlan mértékű a tőkeátcsoportosítás a dél-európai államokból az északiakba, főként pedig Európa-szerte csökken a gazdasági aktivitás. Ugyancsak példátlan mélységű bizalmatlanság honol a bankok és ügyfelek, az adós és hitelező országok, kormányaik, illetőleg közvéleményeik körében."

Szerinte hosszasan sorolhatóak az euró jövőjével kapcsolatos rendkívüli piaci bizonytalanságok dokumentumai. "A szituációt rontja, hogy politikusok, piaci szereplők, befektetők, bankok, valamint egyszerű polgárok feltűnően ellentmondásosan és a hangulatot negatívan befolyásolóan beszélnek és cselekednek. Az egység halvány jeleit sem tapasztalni a magatartásokon és a hivatalos megnyilatkozásokon a tekintetben, hogy egyben akarják-e látni és tartani az eurózónát, hogy az eurózóna jelenlegi formájának végét azonosítják-e magának az eurónak a halálával. Ilyen most a helyzet. Ebből következhet a nagy katasztrófa" - tette hozzá.

A megoldás

Berglöff szerint azonban igenis lehetne megoldást találni a problémákra. "A válságból hosszabb távon mindenki győztesen tudna kikeveredni. Azt azonban azonnal a lehető legegyértelműbben tisztázni kell az európai országok közvéleménye előtt, hogy a hosszú távú megoldás méregdrága és az elején nagyon sokaknak fog fájni."

Véleménye szerint ahhoz, hogy ezt - főként a hitelező, a relatíve jó bőrben lévő országokban - mindenütt elfogadják, azt kell megértetni, hogy ennek a válságnak az eredete a rossz indításból fakad. "Azért szenved az euróövezet, mert azt hibásan alkották meg. Olyan módon, hogy valójában - leegyszerűsítetten és talán túlzottan is konkrétan megfogalmazva - a németek ma nem tehetnek szemrehányást a görögöknek, a görögök pedig a németeknek. Mindenki - többé-kevésbé egyformán - felelős. Felelős a belső, főként a hazai bankok csaknem összeomlásáért éppúgy, mint egyes, dél-európai államok eladósodásáért. Mindez a rosszul megalkotott szisztémából fakadó hiba, az eurózóna kereteit meghatározó rendszer hibáiból következnek a ma drámai gondjai" - jelentette ki.

A közgazdás szerint a beláthatatlan nagyságú katasztrófa elkerüléséhez nem szükséges az alapvető nemzeti szuverenitások feladása, nem szükséges a jelenleginél mélyebb politikai unió, továbbra is folytathatók a nemzeti pénzügyi politikák.

Amit viszont elkerülhetetlennek lát, az a következő: kölcsönös betétbiztosítás, közös bankfelügyelet, lényegében bankunió, a nemzeti adósságok nemzetköziesítése, az adósságok szétterítése, erőteljesebben központosított ellenőrzés a nemzeti kormányok, illetőleg parlamentek adósságpolitikája felett, az EKB hatáskörének fokozatos kiterjesztése, az ESM-nek nevezett pénzügyi mentőalapnak esetleges bankká alakítása.

Veszélyes a magyar kormány problémakezelése

Meglehetősen sokat foglalkoztam az utóbbi években Közép-Kelet-Európával, konkrétan Magyarországgal - jelentett ki. "A félreértések elkerülése végett most szóban is közlöm, ami írásaimban visszakereshető: én nagyon nem értek egyet, sőt, egyenesen veszélyesnek tartom, ahogyan a magyar kormány kezeli a problémákat. Semmiképpen se keverjük össze az euróövezet megmentését célzó javaslataink megvalósításához szükséges és általunk követelt bátorságot és rendkívüliséget azzal, amit a magyar politika döntéshozói tanúsítanak!" Szerinte az utóbbi ugyanis nem bátorság, hanem visszaélés egy demokratikus úton szerzett parlamenti többséggel. Az unortodoxia az önök esetében nem újszerű gazdaságpolitikát, hanem elsősorban a demokrácia alapjainak a kikezdését jelenti, állította Berglöff az interjúban.

A közgazdász szerint a magyar gazdaság pozitív eredményeihez vezető politikai eszközök (a nyugdíjkassza államosítása, a bírói és jegybanki függetlenség legkülönbözőbb módokon történő kijátszása) azonban nem megengedhetőek egyetlen európai uniós országban sem.

" A Magyarországon - vélhetően a politikai hatalom kiterjesztésének céljával alkalmazott - módszereket, így, együttesen, sehol másutt nem használják az EU tagországaiban. Az Unió keleti határain túl persze nagyon is előfordul, amit szintén szóvá tesz az EBRD. De most az a lényeg, hogy Magyarország az Unió tagja!" - jelentette ki

"A leghatározottabban mondom: amit most gazdaságpolitikai gyakorlatként csinálnak, az csak látszatjavulásokat hoz, melyek csupán rövid távra szólnak. Az ezekhez vezető módszerek ugyanakkor ellentétesek a gazdasági növekedés érdekeivel, az unió értékrendjével. Hosszabb távon mindenekelőtt Magyarország lakói fogják mindezt a kárt elszenvedni, a következő néhány hónapban ez fogja megint lassítani, vagy akár megakadályozni az egyezséget az IMF-fel és az Európai Unióval. Az EBRD-ben mélységesen aggódunk Magyarország miatt" - zárta interjúját a közgazdász.