Felfokozott piaci várakozások előzték meg az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntését és az az elnök azt követő tájékoztatóját, amelyen Mario Draghi elnök ismertette az EKB eurózóna adósságválságának enyhítését célzó - nyílt monetáris tranzakciók néven futó - programját. A program rövidítése az angol kezdőbetűk alapján MOT.
A MOT elindítása csökkentheti a bajba jutott eurózónabeli országok, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália állampapírhozamait, és ha a piacok előbb-utóbb kiárazzák az eurózóna esetleges szétesésének kockázatát, az további hozamcsökkenést és részvényemelkedést okozhat. A MOT hatása a régiós országok közül Magyarorzság számára lehet a legkedvezőbb, jóllehet az IMF-tárgyalások esetleges meghiúsulása felülírhatja a kedvező hatást.
Korlátlan beavatkozás
Draghi az előzetesen kiszivárgott információknak megfelelően közölte, az EKB korlátlan kötvényvásárlási program elindításával akar úrrá lenni az elhúzódó válságon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKB kötvényvásárlásokkal szorítaná lejjebb az eurózónabeli országok állampapírhozamait. Az EKB csak három évnél rövidebb futamidejű papírokat vásárolna. (Az állampapírok sajátossága, hogy a hozamemelkedésnél csökken, hozamcsökkenésnél pedig emelkedik az árfolyam.) Ez a befektetők számára egy biztosíték arra, hogy bármilyen piaci sokk esetén lesz, aki megvásárolja az állampapírokat, ezáltal az EKB stabilzálni tudja a piacokat.
Az EKB elnöke elmondta azt is, hogy az állampapír-vásárlásokkal a rendszerbe kerülő pénzt sterilizálni fogják, azaz kiszívják onnan. Erre azért van szükség, mert a kötvényvásárlások miatt növekedő pénzmennyiség felpörgetné az inflációt, ezt pedig az EKB szeretné elkerülni. A sterilizálásnak több módja is van, például az, hogy a bankok tartalékrátáját megemeli, vagyis több pénzt kellene tartalékolniuk. Egy másik lehetőség többek között, hogy a kötvényvásárlásokkal párhuzamosan kötvénykibocsátásokat indít az EKB - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. "Az EKB megveszi a befektetőktől mondjuk a kritikus hozamszint felett járó olasz vagy spanyol papírokat, azaz pénzt ad nekik, de ezt a pénzt a befektetők visszadják azzal, hogy EKB-kötvényeket vásárolnak" - vázolta a sterilizációt leegyszerűsítve Suppan.
Magyarország járhat a legjobban
A bizonytalanság eltüntetése mellett az EKB másik célja, hogy a MOT-tal alacsonyabb hozamkörnyezetet teremtsen az eurózónában, ez pedig jelentős kiadáscsökkenést jelenthet a magas hozamoktól szenvedő tagállamoknak - mondta Németh Dávid, az ING közgazdásza. Suppan Gergely szerint az EKB lépése rövidtávon lélegzethez juttatja a bajba jutott tagállamokat, és kivezeti a recessziós spirálból az eurózónát. A szakértő úgy vélte, hogy a lépéssel kiárazzák a piacok az eurózóna esetleges felbomlásának a kockázatát, ez pedig a csődkockázati mutatók és a hozamok csökkenését eredményezheti.
"A kötvényvásárlási program és az adósságválság enyhülésével Magyarország jár a legjobban a régiós országok közül. Mégpedig azért, mert Magyarország a legsérülékenyebb, ezért a javuló nemzetközi hangulat és a magas kamatszint a magyar eszközök, köztük az állampapírok iránti keresletet is növelheti" - mondta Suppan.
Ezt alátámasztja, hogy a mentőprogram ismertetése előtt is optimisták voltak a piacok. A spanyol és olasz hozamok és csődkockázati mutatók hatalmasat estek, ezzel párhuzamosan a magyar mutatók is jókora esést mutattak, a CDS-felár például idei mélyponjtára csökkent, a csütörtöki magyar állampapíraukciót pedig órási érdeklődés kísérte. Az EKB bejentése után nem bonatkozott ki látványos emelkedés a pénzpiacokon. Ez részben azzal magyarázható, hogy a befektetők kíváncsiak arra, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a MOT.
Még nem mindenki teljesíti a feltételeket Az EKB az egységes monetáris politika védelme érdekében igyekszik megakadályozni, hogy a kiigazítási program alatt lévő, kockázatosabb eurozóna-tagország hozamfelárai drasztikusan és tartósan elszakadjanak az irányadó kamat szintjétől. Ehhez a beavatkozáshoz azonban elengedhetetlen a potenciális jegybanki veszteségekre garanciát jelentő többi eurozóna-ország hitelképessége és hitelessége, amit a jegybanki művelet képes exportálni a perifériaországok számára. A csütörötkön ismertetett új programban azok az országok vehetnek részt, melyek külső pénzügyi segítséget kérnek az eurózóna mentőalapjaitól, EFSF/ESM-től, és teljesítik a mentőcsomagban vállalt feltételeket, melyek ellenőrzésében kívánatos, hogy az IMF is részt vegyen. A feltételek megszegése esetén az EKB felhagy a kötvények további vásárlásával. A már most is mentőprogramban résztvevő országok (Görögország, Írország, Portguália) esetében feltétel, hogy azok hozzáférjenek az elsődleges kötvénypiachoz, ezt a feltételt jelenleg csak Írország teljesíti. Az EKB által bejelentett kötvényvásárlási program feltételeit továbbá jelenleg sem Spanyolország, sem pedig Olaszország nem teljesíti, így ők jelenleg nem vesznek részt a programban. |