Szociális vészhelyzet Európában

Nemcsak pénzügyi, de bizalmi válság is sújtja Európát az Európai Bizottság elnöke szerint. A munkahelyteremtés fontosságáról szóló brüsszeli konferencián több uniós vezető is hangsúlyozta: a munkanélküliség haraghoz, frusztrációhoz vezet, az egyre több tüntetés pedig a társadalmi elégedetlenség fokozódását jelzi.

Szociális vészhelyzetről beszélt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Jobs4Europe konferencián csütörtökön Brüsszelben. A találkozón a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozták uniós vezetők.

Barroso leszögezte, nemcsak pénzügyi, de bizalmi válság is van, mert az utóbbi ötven évben először az európaiak most bizonytalansággal telve és nem a jobb élet reményében tekintenek a jövőbe. Aggasztónak nevezte, hogy nőtt a munkanélküliség az unióban és az eurózónában, és ráadásul egyenlőtlenül oszlik meg a tagállamok között. A szociálpolitika tagállami hatáskör, de Barroso nem tudja elképzelni, hogy a közösségi politikáknak ne legyen szociális dimenziójuk. "Elfelejtjük, hogy van, akinek nincs mit ennie? Elfelejtjük, hogy helyenként szociális vészhelyzet van? Hunyjunk szemet efölött?" - tette fel a kérdést.

Haraghoz és frusztrációhoz vezet a fiatalok munkanélkülisége, ami a demokratikus intézményrendszer legitimitását is aláássa - mondta a konferencián az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz. Az elnök leszögezte, hogy fontos ugyan megvédeni az euró árfolyam-stabilitását, de ez nem cél, hanem eszköz a munkahelyteremtéshez és a növekedés beindításához. A munkanélküliség ugyanis sokkal nagyobb kárt okoz, mint a költségvetési hiány. A fiatalok munkanélkülisége Schulz véleménye szerint a társadalmi összhangot is veszélyezteti, haraghoz, frusztrációhoz vezet. Az egyre több tüntetés a társadalmi elégedetlenség fokozódását jelzi, ami a demokratikus intézményeket is aláássa, mert a fiatalok az államot tehetetlennek tartják a pénzügyi világ diktatúrájával szemben.

A konferencián szintén felszólaló Herman van Rompuy azt mondta: nyilvánvalóan politikai lépésekre van szükség a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán. Az Európai Tanács elnöke szerint a kínálati oldalról a képzés, az oktatás javításával és a nagyobb mobilitás elősegítésével, a keresleti oldalon pedig a versenyképesség javításával és vállalkozásbarát üzleti légkör és szabályozás kialakításával lehet elősegíteni a munkahelyteremtést.

A politikus kifejtette, a válságnak strukturális és rendkívüli okai is vannak, de a kettő összefügg egymással. Úgy véli a versenyképesség minőségi értelemben vett javítására van szükség, mert a feltörekvő országok népessége jól képzett és fiatal. Hangsúlyozta, a következő, 2014-2020-as uniós költségvetésben célzottabban kell alkalmazni az Európai Szociális Alap forrásait, de ehhez a tagállamok közötti kompromisszumra van szükség a novemberi rendkívüli uniós csúcstalálkozón.