Most akkor ki kért nyugdíjcsökkentést?

Az [origo] birtokába került az az uniós jelentés, amelyben Orbán Viktor szerint sokkal több konkrétum szerepel, mint bármilyen korábbi papírban. Az augusztus 31-én íródott dokumentum azonban semmilyen extrém követelést nem tartalmaz, nincs benne szó a nyugdíjak csökkentéséről, az adók emeléséről vagy a bankok pénzhez juttatásáról. Az EU ugyanakkor leszögezi, hogy választ vár a korábbi kérdéseire, és nagyobb nyitottságot vár el a magyar féltől.

Nincs nyoma annak a követeléslistának, amelyet az EU és az IMF állítólag a magyar kormány elé tárt a hiteltárgyalások feltételeiről. A radikális megszorításokat tartalmazó listát a csütörtöki Magyar Nemzet ismertette, és egyebek mellett nyugdíjcsökkentésről, adóemelésről, általános, értékalapú ingatlanadóról, illetve a bankoknak való pénzjuttatásról írt.

Az Index által csütörtök délután közölt - július végén kelt - IMF-levél ezeket az értesüléseket nem támasztotta alá, az említett kemény követelésekről nem volt szó a lap által idézett IMF-jelentésben.

Orbán Viktor pénteken reggel adott interjújában már úgy fogalmazott, hogy a csütörtökön nyilvánosságra került dokumentum nem az IMF-től, hanem az Európai Uniótól származik, a jelentést a tárgyalódelegáció uniós része tette az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának.

A miniszterelnök szerint ebben sokkal több konkrétum szerepel, mint bármilyen korábbi papírban, nem is tíz, de vagy harminc pont. "Én is úgy tekintem ezt, mint egy tárgyalási pozíciót" - mondta Orbán, hozzátéve, hogy ezek olyan igények, elvárások, amelyeket Magyarország nem tud elfogadni.

Kattintson a nagyobb méretért!

Az [origo] ennek a dokumentumnak a birtokába jutott. Az anyag augusztus 31-ei keltezésű, az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának íródott. A 13 oldalas dokumentumban szintén nem esik szó azokról a követelésekről, amelyek a kormányfő szerint vállalhatatlanok, sőt, az adórendszert éppen abból a szempontból kritizálja az EU, hogy az az alacsony keresetűeknek nem kedvez. Nincs szó a nyugdíjak csökkentéséről vagy az ingatlanadóról, de a bankoknak nyújtandó pénzekről sem, egy-két konkrét ajánlás ugyanakkor szerepel, például a jegybankot sújtó tranzakciós illeték haladéktalan visszavonására.

A jelentés célja kettős: informálja a bizottságot a magyar gazdaság állapotáról, és összefoglalja az EU/IMF-delegáció júliusi magyarországi látogatása alapján megfogalmazódott megállapításokat. "Az EU és az IMF sok kérdésben azonos állásponton van, de további egyeztetésekre lesz még szükség a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a program célját, általános irányait és a feltételeit meghatározzuk" - szögezi le a dokumentumnak rögtön az első összefoglaló bekezdése.

A jelentés konklúziója leszögezi, hogy bár az első forduló hasznos volt, "a további tárgyalásokhoz nagyobb nyitottságra lenne szükség a magyar féltől". Egyúttal emlékeztet rá, hogy a következő találkozó dátumát azért nem lehetett még kitűzni, mert a magyar kormány nem reagált a júliusban készített összefoglalóra (ezt az Európai Bizottság szóvivője is jelezte pénteki sajtótájékoztatóján).

Záró mondatként pedig az szerepel, hogy az első tárgyalás előtti és utáni kormányzati "döntések és nyilatkozatok megkérdőjelezik a kormány hajlandóságát arra, hogy magáévá tegye a javasolt politikát".

A részletek

Az ország makrogazdasági kilátásairól szólva a jelentés megállapítja, hogy a magyar kormány GDP-prognózisa (0,1 százalék 2012-re és 1,6 százalék 2013-ra) túlságosan optimista, és a távolabbi kilátások is bizonytalanok. Ennek oka, hogy a belső és a külső gazdasági környezet is gyenge, a magyarországi intézményrendszer és gazdaságpolitika gyakran változik, a beruházások szintje és a lakossági fogyasztás nagyon alacsony, az állam és a magánszektor eladósodottsága magas, az országba vetett bizalom pedig hanyatlik.

A költségvetés rendbetételére irányuló kormányzati törekvéseket üdvözlik, de hangsúlyozzák, hogy a konvergenciaprogramban vállalt célok eléréséhez további lépéseket kell még tenni. "Május 30-án az Európai Bizottság azért javasolta az uniós kohéziós pénzek befagyasztásának feloldását, mert Magyarország már jó úton járt a deficit leszorításában. Azóta viszont a kormány újabb intézkedéseket jelentett be, amelyek, ha azokat nem korrigálja, jelentős mértékű költségvetési lazítást okoznak 2013-ra" - figyelmeztet a jelentés.

A magyarországi bankszektorról a következők olvashatók: a tőkehelyzet erős, a bankok jövedelmezősége viszont a gyenge gazdasági növekedés és az extra adóterhek miatt visszafogott. A bankoknak juttatott pluszpénzekről egyáltalán nem szól a dokumentum, csupán annyit jegyez meg, hogy a legfontosabb lépésként stabil és üzletbarát környezetre van szükség a bankrendszer stabilizálásához.

Az ágazati különadókat felül kellene vizsgálni - javasolja a jelentés -, a jegybankot terhelő tranzakciós adót pedig haladéktalanul vissza kell vonni.

Kisebb államot is javasol az uniós dokumentum, mondván, szükség van a veszteséges állami tulajdonú vállalatok reformjára és arra, hogy az állam szerepe csökkenjen a gazdaságban. Konkrétan a közösségi közlekedés reformját említik, mint amelyet még részleteiben ki kell dolgozni és oly módon megvalósítani, hogy az alacsonyabb költségekhez és hatékonyabb működéshez vezessen.

Strukturális reformok

A jelentés utolsó részében szerepelnek a szükségesnek tartott strukturális reformok. Itt is viszonylag kevés a konkrétan ajánlott intézkedés, inkább irányokról esik szó, illetve egyes korábbi és tervezett lépések hátrányairól, hiányosságairól.

Ilyen a csaknem 20 százalékos idei minimálbér-emelés, amely a delegáció szerint kedvezőtlenül hat a foglalkoztatottságra, és a munkahelyvédelmi program hatásosságát is megkérdőjelezi. Ugyanebből a szempontból említi a dokumentum azt is, hogy nincsenek tervek a bölcsődei hálózat bővítésére.

Az egykulcsos adórendszer indirekt kritikájaként értelmezhető az a hangsúlyos megállapítás, hogy a foglalkoztatottság növeléséhez - más intézkedések mellett - csökkenteni kellene az alacsony keresetűek adóterhelését.

A helyzetértékelésben olyan felvetések szerepelnek, mint hogy át lehetne gondolni az 500 millió forintos bevételig 10 százalékra csökkentett vállalati nyereségadót és a családi adókedvezményt is, mivel egyik sem célzott, hanem általános kedvezmény, így fölöslegesen nagy adóbevétel-kiesést okoz. Az adókérdésekről megjegyzi a jelentés, hogy a kormány kész volt róluk egyeztetni, de eddig elzárkózott a változtatástól, hangsúlyozva azok "politikai előnyeit".

Plázastop, hatósági árak

A tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre való csökkentéséről a szerzők azt írják, az iskolarendszerből való túl korai kikerülést megakadályozandó együtt kellene, hogy járjon a tanítás minőségének javításával. Továbbá érdemes lenne megfontolni a korhatár 17 évre változtatását, mert akkor szerezhetik meg a diákok a szakiskolai képesítést.

Bírálja a jelentés a plázastop-törvényt, kétségesnek nevezve annak "szükségességét, alkalmasságát és arányosságát". A cégek adminisztrációs terheinek mérsékléséről viszont elismerően szól, hozzátéve, hogy ezt a törekvést érdemes folytatni. Az idén elfogadott közbeszerzési törvény bizonyos elemeit egyértelműen versenykorlátozónak nevezi a dokumentum, különösen aggasztónak nevezve azt a lehetőséget, hogy az állami intézmények számára lehetővé teszi a meghívásos tenderek lebonyolítását.

Az energiaszektorban egyes nemrég bevezetett új szabályozások "rontották a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát" - állapítja meg a jelentés, kiemelve az árszabályozást. Megemlíti ugyanakkor, hogy a kormány tervei szerint 2015-től csak a rászorulók számára lennének érvényesek a szabályozott gázárak.

Magyarországnak jelenleg nincsen külső finanszírozási problémája, de él a kockázata annak, hogy egy nagyobb megrázkódtatás esetén nagyarányú tőkekiáramlás induljon meg - figyelmeztet az EU-delegáció. A sebezhetőségre eszerint az is utal, hogy 2012-ben eddig nem bocsátott ki eurókötvényeket az állam.

A hitelkeret nagyságáról azt írják, hogy noha a magyar kormány nyilvánosan 15 milliárd eurós keretről beszél, ennél kisebb is elég lehet, tekintve, hogy az állam képes magát finanszírozni a piacról, nagy a devizatartalék, és az előző hitelprogramból még hátra van több mint 3,5 milliárd euró.