Matolcsy: Egyszer majd minden jobb lesz

Magyarország sokat veszített üzleti vonzerejéből a Világgazdasági Fórum évente elkészített rangsora szerint. Egyedül a makrogazdasági mutatókban léptünk előre érdemben, de az is nagyrészt a nyugdíjvagyon államosítása miatti költségvetési többletnek köszönhető. Az összképből nem egy versenyképes ország látszik, a mutatók szerint rosszabb lett a megítélésünk a magántulajdont, a bírói függetlenséget vagy a gazdaságpolitika átláthatóságát tekintve. A kormány szerint ez csak átmeneti állapot, a reformok később érnek majd be.

Magyarország sokat veszített a versenyképességéből a Világgazdasági Fórum (WEF - World Economic Forum) évente elkészített, idén már 144 országot bemutató rangsora szerint. A szervezet 111 gazdasági, társadalmi, intézményi mutatót vizsgál, amelyet tizenkét pillérbe szervez. Ezen mutatók súlyozott átlagából alakul ki az adott évi rangsor, amelyben Magyarország a tavalyi 48.-ról a 60. helyre csúszott vissza.

A 111 mutatóból 77 esetben romlott a magyar helyezés, 25 esetben javult, négyben nem változott, a többi öt mutatót a WEF vagy átalakította, vagy újakat vezetett be. A kép nem egy vonzó, befektetésre való országé, inkább egy leszakadóé. A mutatókat a tizenkét pillérbe rendezve azt derült ki, hogy tíz területen veszített Magyarország a versenyképességéből, két területen javított. A két javuló pillér az egészségügy és alapfokú oktatás, illetve a makrogazdasági környezet.

Az NGM szerint majd jó lesz

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - szerdán kiadott közleményében - is a kormány számára kedves adatot emelte ki, a makrogazdasági pillért, amelyben Magyarország a 67. helyről a 44. helyre lépett előre. Az NGM úgy magyarázta a visszaesést, hogy "az előző két év pénzügyi konszolidációja áldozatokkal járt ugyan, de sikeres volt." A minisztérium hozzátette azt is, hogy az eddig végrehajtott reformok a következő években lesznek érezhetőek.

A részletek mögé nézve azonban már korántsem ennyire kedvező a kép. Az NGM által kiemelt makrogazdasági pilléren belül az államháztartás hiánya, a megtakarítási ráta, az infláció, az államadósság és a hitelminősítés szerepel. Utóbbi kettőben visszaesett a rangsorban Magyarország. Az adatok tavalyról származnak, így például az elmúlt évben csökkenő infláció javította a magyar helyezést (az előző felmérésben 4,9, a frissben 3,9 százalékos mérőszám szerepel). Idén viszont az infláció üteme jelentősen emelkedett, sőt az 5,8 százalékos ráta a legmagasabbnak bizonyult az Európai Unióban.

Papíron a legnagyobbat a költségvetési hiányban javított Magyarország, a 77. helyről a 13. helyre ugrott előre. Ez azonban csak annak köszönhető, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását is beszámították, így jelentős többlet született. Az egyszeri nyugdíjvagyon nélkül viszont 5,2 százalékos hiány született volna, és a magyar helyezés se lett volna ennyire előkelő. A makromutatókon belül az egyetlen valódi javulás a megtakarítási ráta növekedése volt.

Problémás a jogi környezet

Az intézményi környezetet vizsgáló pilléren belül több mutatóban is súlyosan visszaesett Magyarország. Ilyen a tulajdonjog (66.-ról 93.-ra), a bírói függetlenség (64.-ről 72.-re), hivatalnokok részrehajlása (85.-ről 107.-re), a vitarendezés (91.-ről 117.-re) és szabályok megsértése (a 119.-ről a 135.-re), a jogi környezet hatékonysága. Jelentősen romlott Magyarország helyzete a kormánypolitika átláthatóságában, itt a 81. helyről a 115. helyre csúszott az ország.

Az infrastruktúra pillérén belül az összes részmutatóban lejjebb került a rangsorban Magyarország, ezen belül is a legnagyobb visszaesés a légiközlekedésen belül történt, ahol a 66. helyről a 91. helyre esett.

A javuló egészségügyi és alapfokú oktatási pilléren belül a tuberkulózis előfordulásában, a várható élettartamban, de leginkább az általános iskolai képzésben részt vevők arányában javult az ország helyezése (89,7 százalékról 92,4 százalékra nőtt a részvétel, így a helyezés a 98. helyről a 81. helyre javult).

Az árupiac hatékonyságát felmérő mutatók közül a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalkozások erejét mérőben romlott nagy mértékben a helyezés (62.-ről 91.-re), illetve a külföldi tőkebeáramlásban (49.-ről 77.-re) és a vevői igényességben is (108.-ról a 123. helyre).

A kormány szeretné lazítani a munkaerőpiacot, de a WEF felmérése szerint eddig nem sikerült. A munkaadói-munkavállalói együttműködést mérő rangsorban a 82.-ről a 99. helyre csúszott az ország, a bérmegállapítás rugalmasságában pedig a 41.-ről a 72.-re. A WEF a legtöbb értéket felmérésekből alakítja ki, így nem tudni, hogy a kötelező bérkompenzáció miatt csúszott-e vissza Magyarország. Romlott a helyezés a professzionális vállalatirányításra való támaszkodásban is (63.-ról a 90.-re). A versenyképesség szempontjából viszont jelentősnek számító előrelépés történt az elbocsátás költségeit tekintve. 35 heti bér helyett már csak 13 hetit kell fizetni átlagosan, így a 72. helyről a 60. helyre lépett előre Magyarország.

A Világgazdasági Fórum teljes tanulmánya elolvasható ide kattintva angol nyelven.