Olyan összeurópai szintű eljárásrendszer létrehozását sürgeti Peter Praet, az EKB igazgatótanácsának tagja, amely jogosult lenne az egyes országok költségvetése feletti irányítás átvételére szükséghelyzetben - írta a német Die Welt napilap.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza a tagországok költségvetési szuverenitása terén gyors és bátor lépéseket sürget az európai integrációs folyamat előmozdítása érdekében. A gazdasági és devizaunió zökkenőmentes működését csak így lehet helyreállítani - mutatott rá az EKB igazgatótanácsának tagja.
Úgy vélte, a már megtett reformlépések "szükséges, de nem elégséges" feltételei az integrációnak, ezért "sok minden szól a gazdasági és devizaunió további elmélyítése és a nemzeti szuverenitás erősebb korlátozása mellett".
Az EKB vezető közgazdásza szerint az európai pénzügyi unió központi tartópillére annak garantálása kell hogy legyen, hogy "egyes országok elhibázott költségvetési politikája ne róhasson külön terhet más tagországokra, vagy a devizaunió egészére".
"A gazdasági és devizaunió elmélyítése a pénzügyi politikában a költségvetés feletti hatékony ellenőrzés formájában csapódik le" - fogalmaz Peter Praet. Az elképzelések szerint ez konkrétan annyit jelentene, hogy minden tagországnak a megszabott határértékek átlépése esetén egy európai felügyeleti eljárásnak kellene alávetnie magát. "Végszükség esetén, a szabályok súlyos megsértése nemzetek feletti szintre emelné a nemzeti költségvetésbe való közvetlen beavatkozás jogát, ami a szükséghelyzet idejére például akár a kiadások befagyasztásában is formát ölthetne" - fogalmazott az EKB igazgatótanácsának tagja.
Minden ilyen beavatkozás természetesen a nemzeti szuverenitás súlyos megsértését jelenti, ezért feltétlenül szükséges garantálni elfogadottságát a közvélemény előtt, tehát "minden ilyen jellegű döntésnek a lehető legnagyobb mértékű demokratikus legitimációra kell támaszkodnia" - hangsúlyozta Peter Praet írásában, hozzáéve, hogy minden érintett félnek "saját felelőssége tudatában" kell eljárnia.
A stabilitási és növekedési paktum megerősítésére és a makrogazdasági egyensúlytalanságok felszámolására legutóbb létrejött keret-megállapodással, az úgynevezett "hatos csomaggal" kapcsolatban az EKB vezető közgazdásza szkeptikus hangot ütött meg, mondván, legalábbis kétséges a politikai szándék annak következetes végrehajtása mellett, miután a törvénycsomag túlzottan nagy mozgásteret hagy a politikai mérlegelésnek.