Orbán újabb európai válsághullámra számít

Európán végigsöprő újabb válsághullámra és gyors IMF-megállapodásra számít Orbán Viktor a közeljövőben. A miniszterelnök szerint nagy utat tett meg az ország két év alatt, azóta, hogy Görögországgal egy szinten emlegették, mint a szakadék szélén álló országot, a jövő pedig keletre vezethet, miután több magyar építőipari cég is komoly megállapodások küszöbén áll.

Orbán Viktor szerint a közeljövőben újabb válsághullám söpör végig majd Európán, a miniszterelnök erről pénteken reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában beszélt. Orbán szerint éppen ezért van Magyarországnak szüksége az IMF nyújtotta biztonsági hálóra, hogy ne legyenek rá hatással az eurózóna problémái.

Orbán szerint a magyar kormány taktikája az, hogy csökkentse az államadósságot, ebben segíthetnek az olyan hitelek, amelyeknek a kamata kisebb, mint a most meglévő hiteleké. A miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar kormány által az IMF-nek küldött válaszlevél alapján hamarosan megköthető a biztonsági hitelkeretről szóló megállapodás a szervezettel.

Orbán Viktor az interjúban többször is hangsúlyozta, hogy aggasztják az európai válság hírei, a görög helyzet, valamint a spanyol kormány csütörtökön bejelentett megszorításai. De megemlítette azt az elemzést is, amely arról értekezett, hogy milyen negatív hatásai lehetnek Európára nézve annak, ha az Egyesült Államok elkezdi lefaragni a költségvetési hiányát.

Orbán arról is beszélt, hogy azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány korábban bevezetett, nagyban hasonlítanak a mostani spanyol intézkedésekre, mint mondta, "máshol is lesz multiadó és bankadó". Orbán emlékeztetett, hogy 2010-ben Magyarországot és Görögországot még egy kalap alá vették, mint olyan államokat, amelyek "együtt billegnek a szakadék szélén". Azonban azóta Magyarország teljesen más irányba indult, mint Görögország, és ezt sokszor nehéz méltányolni a napi nehézségek mellett, de attól még igaz, hogy Magyarországon többen dolgoznak, mint 2010-ben - mondta Orbán.

A 2008-as IMF-hitel a bankokat segítette

Orbán hosszabban beszélt a 2008-ban a Bajnai-kormány által felvett IMF-hitelről is, amelyet riasztónak nevezett. A miniszterelnök szerint az akkor felvett 600 milliárd forint főleg a külföldi tulajdonban lévő bankokat segítette. Mint mondta, az IMF most is úgy véli, hogy "pénzt kéne adni a bankoknak", de ez a magyar kormány politikájával ellentétes, mert az éppen arról szól, hogy adóztatni kell őket.

Orbán kijelentette, hiába kéri az IMF, nem fognak csökkeni sem a nyugdíjak, sem a bérek, sem a családi pótlék.
A rádió riporterének arra a felvetésére, hogy a kormány egyes intézkedései, mint például az elbocsátások a közszférában, már most összhangban vannak az IMF elvárásaival, Orbán azt mondta, hogy nem azért vannak változások, mert az IMF kéri, hanem mert az Magyarország érdeke. "Megváltozott a világ, de ez nem az elbocsátásra kerülő közalkalmazottak hibája. Emberséges megoldást fogunk találni, mert szükség van ezeknek az embereknek a munkaerejére, csak már nem a közszférában" - mondta.

Nehéz lesz bevezetni az eurót

Orbán Viktor szerint "az eurózóna már nem az", mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy "az új eurózónához" is akarnak-e csatlakozni. Viszont a mindenkori magyar kormány csak úgy tudja majd bevezetni az eurót, ha módosítja az alkotmányt, amiben rögzítették, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint - mondta Orbán.

Orbán a keleti nyitásról, a Grúziába és Litvániába tett látogatásáról is beszélt. A miniszterelnök szerint a kormány célja az, hogy a kihasználatlanul lévő magyar építőipari kapacitás a növekvő keleti régióban találjon felvevőpiacot. Orbán szerint több jelentős megállapodást is megköttethet a közeljövőben, de van esély több "gigaberuházásra" is, miután a grúziai reptér építésénél több magyar cég is remek referenciát szerzett.