Pengeélen táncolnak a spanyolok

A negyedik spanyol tartomány tartja a markát a központi kormánynál segítségért, a munkanélküliek száma folyamatosan nő, az ország gazdasága szenved, a bankokat meg kell menteni, és már folynak az előkészületek arra, hogy az IMF-hez fordul Spanyolország. De az Európai Központi Bank kissé meglepő húzásával időt nyerhetnek a bajban levő spanyolok.

Újabb, pár hét alatt immáron a negyedik spanyol régió kért segítséget a központi kormányzattól, hogy tudja törleszteni lejáró adósságát. Andalúzia egymilliárd eurós gyorssegélyt próbál kijárni magának Madridnál.

Andalúzia a legnépesebb és az egyik legszegényebb tartománya Spanyolországnak, a munkanélküliségi ráta jóval 30 százalék felett van - írja a Wall Street Journal.

Ezt megelőzően Katalónia jelentette be, hogy a spanyol kormány segítsége nélkül fizetésképtelenné válna. A 42 milliárd eurós adósságot nyögő tartomány 5 milliárd euróért tartja a markát, ennyi pénz kellene idén a lejáró adósságok törlesztéséhez.

Valencia régiója 4,5, Murcia pedig 0,3 milliárd eurós apanázsban reménykedik.

A kormány még júliusban 18 milliárd eurós alapot hozott létre, éppen abból a célból, hogy a bajba jutott térségeknek segítséget nyújthasson.

Munkanélküliség, recesszió, rossz állapotú bankok

A spanyol központi kormányt nyomasztó bajoknak azonban csak egyike a régiók szorult helyzete. A munkanélküliek aránya és száma folyamatosan emelkedik, négy dolgozni akaró spanyolból egy nem talál munkát, 4,6 millió állástalan van az országban. Az ország gazdasága is szenved, nemrég hozták nyilvánosságra, hogy tavaly és tavalyelőtt az eddig gondoltnál nagyobb volt a recesszió, illetve kisebb volt a növekedés, idén és jövőre is recesszió vár a spanyol gazdaságra.

A bankrendszer is rossz állapotban van, önerőből a kormány nem képes kezelni a helyzetet, ezért júniusban 100 milliárd eurós, kifejezetten a spanyol bankoknak szánt csomagot állított össze az EU. Még nem ebből, hanem az állam saját bankmentő alapján keresztül nyújt napokon belül újabb 4 milliárd eurós segítséget a harmadik-negyedik legnagyobb spanyol banknak, a Bankiának, amelyet májusban már meg kellett támasztani 19 milliárd euróval. A spanyolok egy hónap alatt, júliusban közel 80 milliárd eurót vettek ki a bankokból. A kormány nemrég bejelentette, hogy létrehoz egy úgynevezett rossz bankot, amely az ország bankjaitól átveszi azokat az eszközöket, amelyeken vesztesége keletkezik a hitelintézeteknek.

Az EKB az utolsó mentsvár

Mindez azonban a jelek szerint még mindig nem elég. A spanyol állampapírpiacon a feszültség hónapok óta nem enyhül, ezért már hetek óta rebesgetik, hogy nem ússza meg az ország, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos segítségét kérje. Bankok, gazdaságkutató cégek elemzői 250-300 milliárd eurós csomagot tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a túl magas hozamszintek miatt a piacról hosszabb távon finanszírozhatatlan spanyol államadósságot képes legyen törleszteni a következő két-három évben a dél-európai ország.

A múlt héten írta a Reuters hírügynökség, hogy a spanyol gazdasági miniszter a német pénzügyminiszterrel tárgyalt arról, mennyi pénzt, mikor és milyen feltételekkel kaphat Spanyolország.

Könnyen lehet azonban, hogy a közvetlen veszélyt az Európai Központi Bank (EKB) közbelépése segít elhárítani. Az EKB elnöke, Mario Draghi kedden bejelentette, hogy az eurózóna központi bankja hajlandó háromévesnél rövidebb futamidejű állampapírokat vásárolni. Ezzel vitát indított el, mert elvileg az EKB nem nyújthatna hitelt országoknak, de Draghi szerint a háromévesnél rövidebb futamidejű állampapírok másodpiacon történő megvásárlása nem esik a tiltott monetáris finanszírozás hatálya alá.

Az EKB a lépéssel segíthet letörni többek között a spanyol állampapírhozamokat is. A Wall Street Journal az eurózóna országai között folyó megbeszélésekre rálátó uniós hivatalnokokra hivatkozva azt írja, hogy ez akár hónapokig levegőt adhat Spanyolországnak, és nem is olyan sürgős az IMF-hez vagy a többi eurózóna-országhoz futnia segítségéért, ha az EKB lépése bejön.