Kiképzés alatt a devizahitelesek néphadserege

Egyre több devizahiteles érzi úgy, hogy átverték, ezért egy szervezeten és a Facebookon keresztül pertársaságokba tömörülnek, és nem nyugszanak, amíg a szerződésüket semmisnek nem találja a bíróság. Döntés csak hosszú évek után várható, nagy meglepetés lenne, ha elérnék céljukat. 

Jogerős, ráadásul az adósoknak kedvező döntést még csak elvétve hozott devizahiteles ügyekben eljáró hazai bíróság, az érintettek mégis egyre nagyobb számban fontolgatják a jogi eljárást. Úgy érzik, bankjuk valamikor, valamilyen szempontból igazságtalanul járt el, ezért ugrott meg a törlesztőrészletük a válság előtti időszakhoz képest 30-50-100 százalékkal, esetenként még durvábban.

Vannak, akik egyedileg próbálják a bankokat megtámadni (ilyen volt Kásler Árpád egyelőre nyert ügye az OTP Bankkal szemben, ami azonban még a Kúria döntésére vár), mostanában viszont egyre többen fontolgatják a csoportos fellépést. Ha több embernek nagyjából ugyanolyan problémája van ugyanazzal a bankkal, pertársaságba tömörülhetnek, és így esetleg olcsóbban, a jogi költségeket egymás között megosztva harcolhatnak az igazukért.

Hat nagybank a célkeresztben

Az elmúlt napokban négy új pertársaság jött létre, összesen 11 alakulat közel 200 tagja készül az OTP, az Erste, a Raiffeisen, a K&H, az MKB és az AXA ellen a bíróságra. Az érintett bankok többsége az [origo] megkeresésére egyelőre nem kommentálta az ügyeket. Az AXA azt közölte, hogy akkor tud foglalkozni a keresetekkel, ha közvetlenül a bankot keresik meg a pertársaságok, az MKB-nál pedig kifejtették, hogy a koncentrált keresetek érdemben nem változtatják meg az ügyfelek igényeit vagy a bankra háruló feladatokat, viszont szerintük segíthetnek egységesíteni a bírói gyakorlatot.

Keresetet még nem mindegyik pertársaság adott be, a bírósági tárgyalást pedig egyetlen esetben sem írták ki, de az látszik, hogy ezen a fronton nagy a mozgolódás, és egyre több hiteles próbálkozik ezzel a megoldással.

Orbán Viktor szerint a problémát megoldották

A kormányzati kommunikáció a végtörlesztés óta sikerként könyveli el a kabinet devizahiteleseket mentő akcióit. Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében is büszkélkedett azzal, hogy devizahitelesek ezrein segített az állam, és hasonlóan fogalmazott fél évvel korábban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. Rogán Antal valamivel árnyaltabban azt nyilatkozta, a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés sikersztori, csak a Nemzeti Eszközkezelő eddigi tevékenységével elégedetlen a kormány.

A pertársaságokat és potenciális tagjaikat összefogó Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetségéhez (DÉSZ) eddig közel 1200-an csatlakoztak (ez tulajdonképpen a pertársaságok előszobája) azóta, hogy tavaly októberben létrejött. A szövetség elnöke szerint mostanában áramlanak az érdeklődők, így a közeljövőben egy sor újabb társaság alakítása várható.

"Olyan, mint a néphadsereg. Érkeznek az újoncok, besoroljuk őket, bekerülnek a Facebook-csoportba, megkapják a kiképzést, a közösségi oldalon ismerkednek egymással, mindenki elővezeti az ügyét, és kialakul, ki kerülhet egy társaságba" - vázolta a menetrendet Tilk László Géza, a DÉSZ elnöke. A pertársak aztán szavaznak arról, tudják-e vállalni a perköltségeket, a szövetség közreműködésével kapcsolatba lépnek egy ügyvéddel, és "ha a puska találkozott a tüzérrel", akkor megalapítják a pertársaságot.

Titoktartást vállalnak

Hogy pontosan milyen alapon támadják meg a szerződéseket, azt Tilk László - aki saját magát is károsult devizahitelesnek tartja, és szintén tagja az egyik pertársaságnak - nem hozza nyilvánosságra. A tagok titoktartást vállalnak ezzel kapcsolatban, Tilk szerint azért, mert nem akarják kiadni ügyvédeik érveit, és nem akarnak segítséget nyújtani a megtámadott bankoknak a felkészülésben.

A végső cél azonban a devizahitel-szerződések teljes semmissé nyilvánítása, és ehhez szerinte elég egyetlen pontot megtalálni a szerződésben. "Nem arról van szó, hogy nem akarnánk fizetni, de nem azokkal a törvénytelen feltételekkel, amelyeket a bankok kibűvészkedtek. Tisztességes forinthitelesek akarunk lenni, meg akarjuk szüntetni a diszkriminációt, és egyébként sincs örökös rabság, minden szerződést fel lehet bontani" - érvelt a DÉSZ elnöke.

Az ellenérveket, amelyek szerint az adósok annak idején önként választották a devizahitelt a jóval drágább forinthitel helyett, saját akaratukból írták alá a hitelszerződést, aláírásukkal vállalták a feltételeket, és igazolták, hogy értik a kockázatokat is, Tilk csúsztatásnak és alaptalannak tartja. Szerinte ugyanis sorozatos megtévesztés áldozatai a devizahitelesek. Abban a hitben vették fel a frank- vagy euróalapú kölcsönt, hogy az ország a 2000-es években bevezeti az eurót, minden banki ügyintéző, hitelközvetítő ebbe az irányba terelte az embereket, ha hitelt akartak felvenni, miközben a kormányzat is sorozatos mulasztásokat követett el, így az állam felelőssége is nagy. "A devizahitel veszélyes és életellenes konstrukció, ha az autógyártásban csinálnak ilyet, ott is visszavonják a modellt" - veti fel.

Hosszú vergődés vár rájuk

Hogy minderről mit mond majd a bíróság, az hosszú évek után derülhet ki. Egy, a konkrét ügyekben nem érintett, de a téma kényessége miatt név nélkül nyilatkozó jogász szerint attól, hogy egy pertársaságban sok adós tömörül, nem zárul le hamarabb az ügy, mint az egyéni pereskedéseknél. Sőt, az adósok nagyobb száma szerinte inkább hátrány az eljárás szempontjából, mivel a bíróságnak ebben az esetben is mindegyik felperes követelését egyenként meg kell vizsgálnia, azért, hogy eldöntse, a csoport megfelel-e az úgynevezett egyszerű pertársaság feltételeinek.

Pusztán ennek vizsgálata évekig elhúzódhat, nemhogy több tíz vagy száz adós ügye. Egy pertársaság legnagyobb előnye inkább a relatív olcsóságában rejlik, itt ugyanis közösen állják a tagok a költségeket. Az összesen felszámítható illeték másfél millió forint lehet, egy átlagos - iskolai osztály méretű - társaság tagjaira így 50 ezer forint jut fejenként, de ezen felül némi kötelező tagdíjjal is számolni kell. A DÉSZ tagjai - amennyiben már valamelyik pertársasághoz csatlakoztak - évente 12 ezer forinttal járulnak hozzá a szövetség fenntartásához.

A pertársaságok másik előnye - az egyedi, banki perekben tapasztalt ügyvédforrásunk szerint - leginkább pszichikai. Szerinte ugyanis csökkenthetik a nehéz helyzetben lévő hitelesek tehetetlenségérzetét, ami nagyon fontos lehet. Erőt és támaszt adhat a pertársaság a tagjainak akkor is, ha évek múltán kiderül, hogy bukják az ügyüket.

Mi történne, ha a bíróság megsemmisítené a szerződést?

A DÉSZ a devizahitel-szerződések semmissé nyilvánításáért küzd, de hogy mi történne egy ilyen döntés esetén, arról egyelőre csak spekulálni lehet, mert nem volt még rá példa. Elvileg ilyenkor vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis a bank visszafizetné az addig befolyt törlesztéseket, az adós pedig a felvett hitel összegét. A gyakorlatban ez nyilván nem könnyen megoldható, hiszen a hitelt mindenki beleölte valamilyen ingatlanba, azt pedig nem könnyű pénzzé tenni, pláne nem annyiért, mint amennyit évekkel azelőtt ért. A megoldás Tilk László szerint valamiféle végtörlesztés lehetne, vagy a hitelek forintosítása, de nem úgy, ahogyan azt most a bankok felajánlják.