Tartotta szavát Super Mario - Mire lesz elég?

Az ECB elnöke meglengette a piac előtt a "páncélöklét", és a várakozásoknak megfelelően korlátlan kötvény-vásárlási programot jelentett be, hogy visszanyerje az euró térségbeli kamatráták feletti irányítást. Az OMT névre keresztelt program ugyan tétova lépés a megfelelő irányba, de a végrehajtásához fűzött erőteljes feltételrendszer miatt korántsem biztos, hogy tartósan eléri a célját.

Itt az OMT

Az ECB csütörtöki kamatdöntő ülése után Marior Draghi, az ECB elnöke beváltotta a tájékoztatóhoz fűzött reményeket, és elmondása szerint "korlátlan" kötvényvásárlási programot hirdetett OMT (Outright Monetary Transactions) névvel. Mint a részletek alapján kiderült, a korlátlan vásárlási mandátum korántsem jelent feltétel nélküli segítő beavatkozást a periféria országok kötvénypiacain, de a piacok ezzel .

Ahogy azt korábban is hangsúlyozta, Mario Draghi úgy érzi, hogy tovább romlottak az eurózóna kilátásai. A bejelentett program azonban "egy olyan, teljes mértékig hatékony óvintézkedés, amely segít elkerülni egy destruktív forgatókönyvet, ahol az árstabilitás fenntartása nagy kihívást jelent" - indokolt az elnök.

A bejelentés után pár órával a Bundesbank hivatalosan is elismerte, amit már korábban is pletykáltak, azaz az ECB döntéshozó testületének német tagja, Jens Weidman (a Bundesbank elnöke) ellenezte a kötvényvásárlást. Mindez összhangban áll a hivatalos német állásponttal, miszerint a kötvényvásárlások túl közel esnek a számukra tabunak számító monetáris finanszírozáshoz (a jegybank a saját maga által teremtett pénzzel finanszírozza, és ezzel lényegében elinflálja az államadósságot).

Segítséget kell kérni a beavatkozáshoz

A program részleteiről annyit árult el, hogy a jegybanki beavatkozás korlátlan mértékben a - másodlagos piacon - sterilizáltan fog megvalósulni, azaz a jegybank a kötvényvásárlások mellett más kötvények eladásával igyekszik elérni, hogy a pénzmennyiség ne nőjön, és a Bundesbank inflációs aggodalmai ne realizálódjanak. Fontos kiemelni, hogy az ECB csak akkor lép be vásárlóként az egyes országok másodlagos állampapír piacaira, ha az az ország korábban már segítségért folyamodott az EFSF/ESM alapokhoz. Ezt sem Spanyolország, sem Olaszország eddig nem tette meg.

Hogy működik az OMT?

A terv szerint, ha adott ország jelzi igényét a mentőalap felé, akkor az állampapír-vásárlásokat az EFSF/ESM alapból finanszíroznák, ezzel juttatva készpénzhez a bajba került államot. Meg kell említeni, hogy az EFSF alap egy garancia alapnak számít, mely kötvényeket ad el és a résztvevő tagországok garanciát vállalnak ezen kötvények visszafizetésére. Ebből a forrásból válik lehetővé az állampapír vásárlás. Az ESM pedig egy befizetési alap, mely közvetlenül vásárolhat euró övezeti állampapírokat a másodlagos piacokon.

Az EFSF/ESM alapok erős, de korlátozott vásárlóerőt jelentenek adott ország állampapír piacain, mivel meghatározott forrás kerettel rendelkeznek. Befektetői oldalról kedvező kiszállási pontot teremt ez a "mesterséges" kereslet, és próbálnak megszabadulni az emelkedő áron eladható kötvényeiktől, ami előbb-utóbb többlet kínálatba fordul át, ezzel húzva felfelé az állampapír hozamokat (2. lépés).

Ezt próbálja meg ellensúlyozni az ECB, azzal, hogy belép a másodlagos piacra, és keresletet generál, szinten tartva vagy csökkentve a hozamokat (3. pont). Innentől kezdve a választás a kormányok kezében van, hogy aktiválják-e az Európai Központi Bank programját. Ez viszont azt jelentené, hogy belegyeznek azokba a szigorú feltételekbe, amiket az EFSF/ESM alapból való részesedés megkíván.

ECB kötvény-vásárlási programja az 1-3 éves lejáratú papírokat célozza meg, beleértve a hosszabb lejáratú, de már futó kötvényeket is. Az ECB-nek nem lesz szenioritása ezeken a papírokon (tehát egy esetleges nem fizetés esetén nem élvez elsőbbséget a többi kötvénybirtokossal szemben).

Sikeres spanyol aukció és a piac reakciója a bejelentésre

Az ECB kötvény-vásárlási program bejelentése előtt lezajlott spanyol állampapír kibocsátás sikeresnek mondható, mivel a meghirdetett 3,5 milliárd eurós 2 éves kötvényeket - alacsony kamatszintek mellett, 2,798 százalékos átlagon - mind elvitték a befektetők. A másodpiacon is azonnal hozamesés volt érzékelhető, ahogy a befektetők hirtelen elkezdték venni az érintett országok állampapírjait.

A bejelentés a várakozásoknak, illetve az előzetesen kiszivárgott részleteknek megfelelően hangzott el, a pozitív hangulat így is kitartott a nap végéig az európai indexeken. Az S&P 500 index egyből nyitás után erősödni kezdett és négyéves csúcsra ért. Az euró előbb gyengülni kezdett a dollárral szemben, 1,2620-ról 1,2580 közelébe került, a pénteki gyenge amerikai foglalkoztatási adatok miatt gyorsan 1,278 fölé emelkedett.

Ez még nem az igazi

Az nagyon valószínű, hogy a csütörtökön bejelentett program nem oldja meg közvetlenül az eurózóna problémáit, azonban a feltételes piaci segítséggel további nyomást gyakorolhat a bajba került államok kormányára, így érvényesülhet az EU megszorításokat ösztönző politikája.

Megkérdőjelezhető, hogy a kötvény-vásárlás ténylegesen "korlátlan" forrást jelentene, mivel a feltételek eléggé megkötik a részesülni szándékozó országok kezét. A kemény megszorításokat előirányzó feltételek végeredményben gátat szabnak azon periferikus országok kormányai számára, akik a Draghi által bejelentett programban szívesen részt vennének. Ez jelentősen limitálhatja az érdeklődést.

Problémát jelenthet a német alkotmánybíróság mai döntése is, mely az ESM segély-alapot ratifikálná, mint Európa állandó segélyalapját, szemben a határozott időre létrehozott, és hamarosan lejáró mandátumú ESFS alappal. Ez annak tükrében is aggodalomra adhat okot, hogy a Bundesbank volt az egyetlen ellenzője a ma bejelentett állampapír-vásárlási programnak, amint arról előzőleg szó esett. Ha a bíróság elkaszálja az ESM alapot, az egészen új helyzetet teremthet az ECB számára is, hiszen az OMT feltételrendszerét is alapjaiban a rajzolná át.