Az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentése alapján a magyarországi vállalkozások helyzete elmarad az uniós átlagtól, a költségvetés javítása érdekében legutóbb bejelentett intézkedések azonban előre láthatóan ezt még tovább rontják - írta a K&H Bank közleményében.
Bár az átlagtól elmarad az ország, az Bizottság tíz mutatójából csak kettőben romlott Magyarország helyzete, nyolcban fokozatos javulás volt. Összességében a mutatók a K&H szerint azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások környezete messze nem ideális a fejlődésre, a költségvetési helyzet rövid távú javítása érdekében tett intézkedések pedig nagy valószínűséggel még inkább a vállalkozások és ezáltal a gazdasági növekedés beindulása ellen hatnak.
"A lakosságra kirótt újabb terhek a lakossági fogyasztás növekedését gátolják. A vállalkozói terhek növelése még inkább visszafogja a beruházásokat, fejlesztéseket. A kormányzati beruházások leállítása, illetve a közalkalmazotti állomány csökkentése pedig a közösségi szolgáltatások minőségét ronthatja, valamint szintén csökkenti a beruházások volumenét, tovább rontva az építőipar évek óta tartó hanyatlását" - mondta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Szerinte a Bizottság jelzésére tett lépésként bejelentett legújabb költségvetési kiigazító programból úgy tűnik, a kormány jelenleg a bankokra kívánja helyezni az újabb terhek nagyobb hányadát. Ez azonban a bankok hitelezési képességének és készségének további romlását vonja maga után, ami akadálya lehet a vállalkozások beruházásainak, azaz a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésének.
A GfK által készített K&H kkv bizalmi index, és azon belül az aktuális gazdaságpolitika megítélésének alakulása jól jelzi, hogy a kkv szektor messze nem érzi elégségesnek a kormányzatok ez irányú lépéseit. A pozitív kommunikáció ellenére a bizalmi index 2005 év végétől mostanáig egyetlenegy alkalommal volt a pozitív (optimista) tartományban a 2009-es folyamatos emelkedés után: 2010. év első felében.
"Leginkább nem hatalmas összegekre, hanem szakmai körültekintéssel, az érintettekkel, valamint a kormányon kívüli szakemberekkel konszenzusra jutva kialakított jobb szabályozásra van szükség például a közbeszerzések terén, az államigazgatás elektronizálásában, vagy a kkv-k forráshoz juttatásának szabályozásában" - mondta Németh László.