Nyolc éve tart a magyar megszorítás

Mint 2006 óta mindig, 2013-ban is több megszorító intézkedést vezet be a magyar kormány, hogy ne billenjen ki a költségvetés egyensúlya. Az elmúlt nyolc év kormányai mind rákényszerültek valamekkora megszorításra, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az eszközeik sem különböztek túlságosan. Utoljára a Gyurcsány-kormány lazított, de alig pár hónap után kiderült, hogy átverte az országot.

Megindul a közszféra leépítése, elmarad a tanárok béremelése, maximált segély jut a szegényeknek, több járulékot kell fizetniük a jól keresőknek, drágábban tudunk pénzt felvenni - a kormány pénteki bejelentése óta már biztos, hogy 2013-at sem ússzuk meg megszorítások nélkül. Magyarországon ez lesz sorozatban a nyolcadik olyan év, amikor az állam akár csak bizonyos rétegek, akár a teljes társadalom tagjaitól többet vesz el, illetve kevesebbet ad nekik, mint korábban. Esetleg visszavon korábbi ígéreteket.

Nem véletlen, hogy 2005-ben tehette meg legutóbb egy kormány, hogy nem húzta meg a nadrágszíjat: az volt mindeddig az utolsó olyan választások előtti év, amikor nem volt gazdasági vészhelyzet. A 2009-ben hatalomra lépő Bajnai-kabinet esetében már szóba sem kerülhetett, hogy válságkezelés és takarékoskodás helyett lazítás következzen.

Gyurcsány Ferenc viszont még megtehette, hogy a 2005 tavaszán bejelentett Száz lépés programjában - amely inkább volt többhetes kommunikációs offenzíva, mint konzisztens program - olyan népszerű intézkedéseket vezessen be, mint az áfacsökkentés, a személyi jövedelemadó (szja) felső kulcsának megvágása (ezzel párhuzamosan a sávhatár emelése), a családi pótlék megemelése, a diplomás minimálbér bevezetése és a távfűtés árának mérséklése.

2006: Gyurcsány új egyensúlya

Az újraválasztásáért kampányoló Gyurcsány többéves további adócsökkentési programot is felvázolt a következő évekre, második kormánya megalakulásának másnapján azonban kénytelen volt azt visszavonni, egyúttal bejelenteni az Új egyensúly névre keresztelt kiigazítási programot. Adócsökkentés helyett ebben szerepelt egyebek mellett az áfa felső kulcsának növelése, a magas jövedelműek és a cégek szolidaritási adójának bevezetése, az eva 10 százalékpontos emelése.

Gyurcsány Ferenc 2006-ban a miniszterelnöki tévévitán

A Gyurcsány-kormány feljebb srófolta a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adóját, bevezette a kamatadót és a tőzsdei árfolyamnyereség-adót, szűkítette a lakossági gázár fogyasztói ártámogatását. Nem maradt ki a járulékemelés és egy sor kedvezmény szűkítése sem.

2007: Vizitdíj és elbocsátások

Egy évvel később jelent meg az egészségügyi reform keretében a vizitdíj és a kórházi napidíj, amelyeket később a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazás megsemmisített - a szintén megszavazott, de idő hiányában hatályba nem lépett tandíjjal együtt.

Abban az évben emellett bezártak kórházakat, és közalkalmazottakat bocsátottak el. Megalkották a vállalkozások elvárt adóját, amelyet veszteséges működés esetén is fizetni kell. Emelkedett 1400 gyógyszer ára, miközben a társadalombiztosítás által támogatott készítmények közül csak 300 lett olcsóbb.

2008: nyugdíjcsökkentés az IMF-hitelért

A konvergenciaprogram alapján a takarékosság mindenképpen folytatódott volna 2008-ban - például beépültek az adórendszerbe az eredetileg ideiglenes jelleggel hozott céges adók -, de a globális válság súlyosbodása után gyors és drasztikus intézkedések következtek.

A kormány jelentős forrásokat zárolt a költségvetésben, csökkentette a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak 13. havi fizetését, elhalasztotta a 2010-re tervezett adócsökkentést - elsősorban ezek kellettek ahhoz, hogy Magyarország megkapja a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank közös hitelkeretét.

2009: a szocpol vége és áfaemelés

A Bajnai-kabinet folytatta a megkezdett spórolást. Az újabb csomagnak része volt a közszféra és a nyugdíjasok 13. havi juttatásának teljes megvonása, a nyugellátásokat érintő egyéb kedvezmények szűkítése, a táppénz mértékének 10 százalékpontos csökkentése, a gyes és a gyed időtartamának háromról két évre csökkentése.

Bajnai Gordon 2009 áprilisában a Parlamentben

A családi pótlék jogosultsági határát 23-ról 20 évre levitték, és felfüggesztették a lakástámogatási rendszert. Az általános áfakulcs 25 százalékra nőtt az addigi 20-ról, a jövedéki adó jelentősen emelkedett, elkezdték leépíteni a gázártámogatást.

2010: szuperbruttó és magánnyugdíjpénzek

Bajnai megszorításaiból jutott 2010-re is (bár akkor több olyan intézkedés is hatályba lépett, amely könnyítést jelentett). Ekkor vezették be a jövedelemadó számításánál a szuperbruttósítást, megszüntették a társaságiadó-kedvezményeket, és bevezették az Alkotmánybíróság által később eltörölt általános értékalapú ingatlanadót.

A választások után, a második Orbán-kormány első gazdasági akciótervének több adócsökkentő intézkedése mellett a tehernövekedés csak vékony rétegeket érintett: a közszférában 98 százalékkal adóztatták meg a hatvan napon túli végkielégítéseket és egyéb, béren felüli juttatásokat. Ugyanakkor 2010 utolsó két hónapjában már elvonták a magán-nyugdíjpénztári tagok pénztári befizetéseit.

2011: kevesebb pénz a munkanélkülieknek

Az első Széll Kálmán-tervben a kormány elállt a 10 százalékos társasági adó kiterjesztésétől, és előirányozta a rokkanttá nyilvánítási rendszer megújítását, valamint a korábbi rokkanttá nyilvánítások felülvizsgálatát. A munkanélküli-ellátás időtartamát csökkentették, megkezdték a korkedvezményes nyugdíjazás felülvizsgálatát, és megvágták a közösségi közlekedés támogatását.

Ősszel az év eleji után újabb költségvetési zárolás következett, továbbá november 1-jétől nőtt a szeszes italok, a dohánytermékek és a gázolaj jövedéki adója.

2012: áfarekord és újabb adófajták

A 2012-es költségvetést már az adóemelések uralták, bár Matolcsy György gazdasági miniszter ragaszkodott hozzá, hogy ez továbbra sem megszorítás. Az általános áfakulcs uniós rekordszintre, 27 százalékra nőtt, a cégautóadó 40 százalékkal emelkedett, és bevezettek egy új adónemet, a baleseti adót. A vállalkozásoknak a minimálbér helyett a minimálbér másfélszerese után írták elő a járulékfizetést.

A személyi jövedelemadó rendszerében a kormány eltörölte az adójóváírást, ami a gyermektelen, alacsony jövedelmű munkavállalóknak jövedelemcsökkenést okozott, amennyiben a munkaadó azt nem kompenzálta. Már év közben jelentették be a Széll Kálmán-terv 2.0 keretében, hogy a kormány bevezeti a csekkadónak hívott pénzügyi tranzakciós adót és a telefonadót, valamint a biztosítási adót. Nem telt bele fél év, és kiderült, hogy a pénzügyi tranzakciós adó eredetileg kigondolt mértéke nem hoz elég bevételt a költségvetésnek, így a pénteki, legutóbbi csomag részeként - bizonyos tranzakciókra - tovább emelkedett a kivetendő kulcs mértéke.