Kevesebbet bukhatunk a ciprusi javaslattal

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Ciprus legalább 50 milliárd eurót faragna le az EU következő hétéves költségvetésének főösszegéből. Magyarország ezzel sok fejlesztési forrást veszítene, bár jóval kevesebbet, mint az eddig érvényes uniós javaslattal.

Minimum 50 milliárd eurós lefaragást tart szükségesnek az Európai Bizottság (EB) által 2014 és 2020 között az EU-politikák finanszírozására javasolt több mint ezermilliárd eurós keretből a ciprusi elnökség új tárgyalási javaslata, amely először tartalmaz számokat is - írja a Bruxinfo.

Azután, hogy a számok nyilvánosságra kerültek, az Európai Bizottság elhatárolódott a javaslattól, leszögezve, hogy továbbra is kitart eredeti, a közös kiadásokat a 2013-as szinten befagyasztó elképzelése mellett. "A következő többéves pénzügyi keretnek a növekedésbe és a munkahelyekbe való beruházás eszközének kell lennie" - írta közleményében a Bizottság. Az 50 milliárd eurós megtakarítás éppen a fele annak a 100 milliárd eurónak, amellyel hét nettó befizető ország - Németországgal az élen - megkurtítaná a Bizottság által javasolt összeget.

A friss tárgyalási keret, melyet először szerdán vitatnak meg a tagállamok uniós nagykövetei - mielőtt november 5-én Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének munkatársai kétoldalú egyeztetéseket kezdenének a kormányokkal -, az elnökség korábbi ígéretéhez híven a fűnyíróelv alapján valamennyi költségvetési fejezeten megtakarítana - írja a Bruxinfo.

Az elnökség szerint a feladat most az, hogy az 50 milliárdos vágást tekintsék kiindulópontnak a további tárgyalásokhoz, így a végeredmény ennél is nagyobb mértékű lefaragás lehet ahhoz a bizottsági javaslathoz képest, amelyet a tagállamok többsége, köztük Magyarország még éppen elfogadhatónak tartott a tárgyalások elején.

A kohéziós politikára eredetileg, 2011 júniusában 336 milliárd eurót javasolt pénzügyi kötelezettségvállalás formájában a Bizottság, majd idén júliusban ezt módosította, immár a horvát csatlakozással is számolva. Most a ciprusi elnökség maximum 326,5 milliárd eurót javasolt felzárkóztatásra 2014 és 2020 között, ami tehát körülbelül 12-12,5 milliárd euróval kevesebb a Bizottság javaslatához képest.

Magyarország számára ugyanakkor valamelyes könnyebbséget jelent, hogy noha a ciprusi anyag a drasztikus forráscsökkenést jelentő EB-javaslathoz képest alapesetben még szűkmarkúbban határozná meg az egyes országok számára juttatható fejlesztási pénzek maximumát, az alacsony növekedésű államok egy csoportjának többet adna. Az előző ciklussal összevetve a veszteség így 15 százalék körüli, szűk 4 milliárd euró lenne.

A Bruxinfo korábban meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország még akkor is az uniós pénzügyi keret harmadik legnagyobb kedvezményezettje lenne 2014 és 2020 között, ha felzárkózásra fordítható forrásai 30 százalék körüli mértékben csökkennének.