Csökkentett növekedési kilátásain az IMF

Az IMF legújabb kitekintőjében csökkentette a jövő évi globális növekedési kilátásokra vonatkozó előrejelzését. A tanulmány szerint az egyik fő probléma, hogy a kormányok alulbecsülték az adónövelő és költségcsökkentő intézkedéseik hatását a növekedésre. Kínában és a régióban lassuló, de robosztus növekedést várnak, az USA-ban azzal számolnak, hogy a törvényhozás megteszi a szükséges lépéseket a költségvetési hiány befoltozására, továbbá az eurózónában végrehajtják az EKB kötvényvásárlási tervét. Külön kitértek az Európai Stabilitási Mechanizmus mielőbbi beindításának fontosságára a perifériaországok bankrendszerének feltőkésítése érdekében. 

2013-ra vonatkozóan 3,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a világgazdaságban az IMF a korábbi 3,9 százalék helyett. Mindezt amellett, hogy azzal a két fontos feltételezéssel élnek, hogy az amerikai kongresszus megakadályozza a költségvetési hiány ugrásszerű növekedését, és az eurózónában megvalósulnak az Európai Központi Bank által tervezett kötvényvásárlások gazdasági reformok és egy szorosabb integráció közepette.

A bizonytalanság folytatódására számítanak mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, de Kínában továbbra is erőteljes bővülés várható. Az ázsiai országban 7,8 százalékos növekedést várnak a korábban előrejelzett 8,2 százalék helyett, ugyanakkor a közelmúltban végrehajtott lazítások következtében ismét gyorsulás következhet.

Magyarországra vonatkozóan idénre 1 százalékos visszaesést jósol a valutaalap, míg jövőre 0,8 százalékos bővülést várnak, ami jelentős mértékű romlást jelent, hiszen áprilisi kiadványukban még 1,8 százalékos növekedéssel számolt az IMF. Összehasonlításképpen a kormány 1 százalékos növekedésre számít 2013-ban.

Olivier Blanchard, az valutaalap vezető közgazdásza kiemelte, hogy a kormányzatok rendszerszinten alulbecsülték a megszorító intézkedések hatását. 28 országból származó adatok alapján megállapították, hogy túl alacsony multiplikátorokkal számoltak, amikor a kiigazító csomagok növekedésre gyakorolt hatását számszerűsítették.

Legtöbb esetben egy 0,5-szörös szorzót használtak, ami azt jelenti, hogy egy egységnyi kiadáscsökkentés fél egységnyi szűkülést okoz a gazdaságban. Ezzel szemben a valóságban 0,9 és 1,7 egység közötti kiesést okozott egy egységnyi csökkentés a költségvetésben. A szokatlanul magas hatás elsősorban annak tudható be, hogy a monetáris politika mozgástere már annyira beszűkült, hogy csak korlátozott mértékben tud hozzájárulni a növekedés ösztönzéséhez.

A vezető közgazdász szerint Spanyolországnak és Olaszországnak közvetlen banki újratőkésítés és alacsony hitelköltségek formájában kell segítséget nyújtani, és ehhez az Európai Stabilitási Mechanizmusnak mielőbb érvénybe kell lépnie.