Létrejöhet a két nyersanyagipari óriás fúziója
2012. február 1-jén jelentette be a Glencore, hogy felvásárolná a világ egyik legnagyobb bányatársaságát, a Xstrata-t egy részvénycsere keretében. Az első ajánlat csupán 8 százalékos prémiumot tartalmazott, ami ellen több nagybefektető is felemelte hangját. A legnagyobb ellenzők között a katari állami befektetési alap, a Qataris és a norvég olajalap pénzét kezelő Norges Bank Investment Management is megtalálható volt.
A Qataris alap júniusban jelezte, hogy a jelenlegi árazás túl olcsó, ők egy 3,25-ös arányú ajánlatnak jobban örülnének és elfogadhatóbbnak tartanák. Augusztus 21-én a Glencore nagyrészvényese és vezérigazgatója, Ivan Glasenberg a nyersanyagkereskedő gyorsjelentése utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem tudja, honnan szedték a katariak ezt a 3,25-ös értéket, ami szerintük fair lenne.
Szeptemberben a Glencore úgy döntött, szeretnék megvalósítani az összeolvadást, emiatt pedig megemelik 3,05-re a részvénycsere nagyságát a korábbi 2,8-ról, ami után létrejöhet egy 80 milliárd dollár kapitalizációval rendelkező mamut, melynek 130 ezer alkalmazottja lenne a világ 40 országában. A tervek alapján a Glencore 45 százalékos részesedéssel rendelkezne az új cégben.
A Xstrata a világ egyik legnagyobb integrált bányavállalata, mely 19 országban tevékenykedik. A társaság többek között rezet, cinket, szenet, nikkelt és vanádiumot hoz a felszínre. A Glencore pedig a világ egyik legjelentősebb nyersanyagkereskedője. A cég fémekkel, ásványokkal enegeriahordozókkal és mezőgazdasági termékekkel is kereskedik. A két vállalat fúziója révén vertikálisan bővülne a létrejövő új társaság portfoliója. Mindkét cég központja Svájcban van. A Glencore részvényeivel Londonban és Hongkongban is lehet kereskedni, míg a Xstrata papírjaival Londonban és Zürichben.
Xstrata (LSE)
Mi kell az ügylet létrejöttéhez?
Október végén dönt a Xstrata közgyűlése a tranzakcióról, melyen az ajánlatot a befektetők 75 százalékának kell támogatnia, de a részvényesek 50 százalékának el kell fogadnia a menedzsment kifizetésére vonatkozó korlátozásokat. A vezetők csak akkor kapnának ellentételezést a munkáik iránt, ha a vállalat teljesít bizonyos célkitűzéseket.
A két cég összeolvadása után létrejövő monstrum vezetését hat hónap elteltével Ivan Glasenberg venné át a jelenlegi javaslat szerint. A két társaság összefonódásához nagyjából 5 évre van szükség az előzetes tervek alapján.
Ha a Xstrata részvényesei megszavazzák az összeolvadást, akkor a Glencore elküldi az Európai Bizottság számára a fúziós terveit, melyet december 31-ig jóvá kell hagynia az európai szabályozóknak.
Glencore (LSE)
Kinek fontosabb a tranzakció létrejötte?
A két vállalat közül a Glencore-nak van nagyobb szüksége arra, hogy a fúzió létrejöjjön a KBC Asset Management elemzése alapján, mivel az új cégnek a tőkeáttétele jelentősen csökkenne. A Glencore a tavaly év végi adatokkal számolva 3,6-szoros nettó hitel/EBITDA mutatón forgott, ha megvalósul az összeolvadás, akkor 1,4-szeresre esik vissza a nettó hitel/EBITDA mutató.
Az eladósodottság csökkentésére azért van szüksége a Glencore-nak, mivel az utóbbi időben aggresszív felvásárlásokba kezdett, melyek közül a legjelentősebb a kanadai Viterra egy részének megvásárlása. 7,43 milliárd kanadai dollárt ad a Glencore a gabonakereskedőért. A tranzakció több mint 33 százalékos prémium mellett valósulhat meg, ha jóváhagyja a kanadai kereskedlemi minisztérium az ügyletet.
Ha létrejönne a fúzió, akkor a BHP Billitonnak és a Rio Tintonak komoly versenytársa jelenne meg. Ugyanakkor a Glenstrata (Glencore és a Xstrata nevének az összefűzése) tőkeáttétele magasabb lenne, mint a másik két vállalatnak.
A KBC Asset Management elemzője úgy véli, a jelenlegi folyamatok szerint egyre nagyobb az esélye az összeolvadásnak annak ellenére, hogy egyes hírek szerint legnagyobb befektetőket az első hírek alapján negatívan nyilatkoztak az ügyletről.