A Sanader-per közelgő végére készül a horvát kormány, és ha az ítélet lehetőséget ad rá, egész biztosan nekimegy a Molnak, megpróbálva nagyobb befolyást szerezni az INA-ban - mondták egybehangzóan az [origo]-nak horvát elemzők és újságírók az olajvállalat körül az utóbbi hetekben ismét fellángolt vitáról.
Radimir Cacic horvát gazdasági miniszter szeptember végén még csak azt mondta, hogy az INA irányítási jogai nincsenek összhangban a "tulajdonosi szinttel", noha ez lenne a normális. Később Slavko Linic pénzügyminiszter már azzal fenyegetőzött, hogy a Mol "a horvát állammal nyit háborút", ha a kormány nélkül igazgatja az INA-t. Az INA felügyelőbizottságának horvát tagjai közben levelet küldtek a kormánynak, egyebek mellett Áldott Zoltán elnök-vezérigazgató leváltását kérve.
Megszólalt az ügyről Ivo Josipovic államfő is, mondván, támogatja a kormányt a nemzeti érdek érvényesítésében, hiszen "függetlenül attól, hogy ki birtokolja a részvények többségét, az INA horvát cég". Igaz, Zoran Milanovic kormányfő tompítani próbálta a harcias megnyilvánulásokat: azt mondta, igazolhatatlannak tartja a Mol túlzott hatalmát kifogásoló nyilatkozatokat, és azt ígérte, a horvát állam nem fog beleszólni abba, hogy ki vezesse az INA-t. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanakkor méltatlannak nevezte azt, ahogy a Mollal bánnak Horvátországban.
Nem váratlan
A horvátok azt kifogásolják, hogy a Mol egyedül irányítja az INA-t, noha a részvényeinek csak 49,1 százalékát birtokolja. Ezt azért teheti meg, mert az előző horvát kabinettel 2009 februárjában aláírt megállapodása felhatalmazza rá. Az Ivo Sanader kormánya által kötött szerződést erősen támadta az utódja, Jadranka Kosor vezette, 2011 decemberéig hatalmon lévő kormány - ebben az időszakban indult az a per is, amelyben az ügyészség azzal vádolja Sanadert, hogy kenőpénzt fogadott el Hernádi Zsolttól, a Mol vezérétól. A jelenlegi, baloldali kabinet mostanáig sokkal kevésbé tűnt aktívnak az ügyben, annak ellenére, hogy a kormánypárt ellenzékből élesen bírálta az INA eladását a Molnak.
Az [origo] horvátországi forrásai szerint azonban a kormánypolitikusok eddig sem gondolkodtak másképp az INA irányításának a kérdéséről. "Valójában kezdettől azon az állásponton voltak, hogy az INA irányítási struktúráján változtatni kell, és valódi beleszólást kell szerezni a vállalat ügyeibe. Csak az ezzel kapcsolatos kommunikáció volt visszafogott a kormányváltás utáni időszakban, vélhetően azért, mert egyéb ügyek foglalták le őket" - magyarázta az [origo] kérdésére egy hetilapnál dolgozó szakújságíró, aki a téma érzékenysége miatt azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét.
"A kormány jelenlegi hozzáállása nem váratlan, miután sok szakértő úgy látja Horvátországban, hogy a Mol az idén nem teljesítette a vállalt befektetési terveit az INA-ban. Ez ma nagyon fontos szempont, mert a gazdaság elég rossz állapotban van, és a beruházások növelése sokat segíthetne" - mondta az [origo] érdeklődésére Jasminko Umicevic, a londoni székhelyű Oil and Gas Consulting horvátországi igazgatója. Egy neve elhallgatását kérő politikai elemző erről azt mondta, hogy a kabinetnek szüksége van látványos ügyekre, amelyekben pozitívan léphet föl, és egy, a privatizációt éveken át támadó politikai erő számára az INA irányításának kérdése tökéletes célpont.
Lehetőséget látnak
Az általunk megkérdezettek mindegyike úgy vélte, hogy az INA-ügy fókuszba kerülése összefügg azzal, hogy a Sanader-per még az idén véget érhet. "Ha a volt miniszterelnököt bűnösnek találják, az ügyészség erre hivatkozva bizonyára megpróbálja majd semmissé nyilváníttatni a részvényesi megállapodást" - mondta Jasminko Umicevic. A politikai elemző ugyanakkor megjegyezte, hogy bár alighanem egy új részvényesi megállapodás lehet a cél, a prioritás mostanában az EU-csatlakozás levezénylése, ami visszatarthatja a kormányt a radikális lépésektől.
Megkérdeztük a Molt, számol-e azzal, hogy Sanader esetleges elítélése nyomán a horvát kormány megtámadja a bíróságon a szerződést. Szollár Domokos, a vállalat szóvivője azt válaszolta, hogy folyamatban lévő bírósági ügyeket nem kommentálnak, de továbbra is határozottan visszautasítják a Hernádi Zsolt elleni vádakat. Emlékeztetett arra, hogy a magyar ügyészség már lefolytatta és bűncselekmény hiányában megszüntette a horvát gyanú alapján indított nyomozást.
A magyarokat látják a Molban
"Horvátországban szinte mindenki úgy gondolja, hogy a privatizáció nem volt jó üzlet az ország számára, és a többség szerint a Sanader-per jól mutatja, hogy nem is volt tisztességes ügylet" - felelte a már idézett elemző a Mol horvátországi megítélését firtató kérdésünkre. "Az emberek többnyire úgy érzik, hogy egy külföldi kapitalista próbálja kihasználni a maga céljaira a nemzeti kincset. A baloldal eleve államosításpárti, de a jobboldaliaktól sem áll távol ez a gondolkodásmód" - tette hozzá.
Jasminko Umicevic szerint a két ország viszonya szempontjából aggasztó, hogy az emberek többsége már nem a Molt emlegeti ebben az ügyben, hanem általában "a magyarokat". Azt is mondta, jellemző a közhangulatra, hogy miután az INA jelentős hirdetési felületeket vásárolt bizonyos horvát lapokban, ezt a közvélemény úgy értelmezte, hogy fő tulajdonosa, a Mol egyszerűen meg akarja vásárolni a kritikusok hallgatását.
Keringenek más pletykák is, az egyik újságíró szerint például sokan úgy gondolják, hogy a Mol az ítélet megszületéséig megpróbál abszolút többséget szerezni az INA-ban. Szollár Domokos kérdésünkre közölte, a cégcsoport semmilyen tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos értesülést nem kommentál. Egy, az INA ügyeit jól ismerő forrás viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Molnak a többség megszerzéséhez 900 ezer INA-részvényt kellene vennie, miközben manapság naponta átlagosan 10-15 darab cserél gazdát a tőzsdén - vagyis ezt a műveletet észrevétlenül lebonyolítani gyakorlatilag lehetetlen volna.